A WHO
szerint 2020-ra körülbelül 50 százalékkal nő a lelki beteg gyerekek
száma.
(Forrás: origo)

Jelenleg
öt gyerekből egynél tapasztalható valamilyen mentális zavar. Az elmúlt
évtizedben itthon is megnőtt a tanulási nehézségekkel,
magatartászavarokkal, drog-, és alkoholproblémákkal küzdő gyerekek és
kamaszok száma. Egy baranya megyei felmérés szerint az általános
iskolások több mint ötven százaléka már került olyan helyzetbe, amikor
komolyan gondolt az
öngyilkosságra.  
 
Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint ebben az
évtizedben a legsúlyosabb egészségügyi problémát a pszichiátriai és
pszichológiai megbetegedések, valamint ennek következményei jelentik
majd. A világszervezet munkatársai úgy vélik, hogy 2020-ra körülbelül 50
százalékkal nő a lelki beteg, elsősorban a depressziós gyerekek száma. A
lelki betegségek előbb-utóbb szervi tüneteket is okoznak, ami azt
jelenti, hogy sokkal több gyerek szorul majd orvosi segítségre. A WHO
szerint a gyerekeket elsősorban kimerültség, szorongás, krónikus stressz
fenyegeti. Ebből pedig egyenesen következnek a szív-, és érrendszeri
megbetegedések, és az immunrendszer működésének romlása.

A WHO és az ENSZ Gyermekalapja már
korábban felhívta a figyelmet arra, hogy minden öt (európai és
észak-amerikai) gyerekből egynél tapasztalható valamilyen mentális
zavar, és ha a kormányok nem találnak megoldást a problémára, akkor
ennek a jelenségnek később, amikor ez a generáció felnő, „felmérhetetlen
következményei lesznek”. A 14 és 17 év közötti korosztályban előforduló
halálesetek 70 százaléka is ezzel van összefüggésben: az alkohol és
drogfogyasztás, valamint az úgynevezett kockázatkereső magatartás okozza
a legtöbb esetben a kamaszok halálát. A jelentés megemlíti azt is, hogy
az új HIV- fertőzöttek 50 százaléka is a kamaszok közül kerül
ki.       

 
Boldogtalannak tartják
magukat a magyar kamaszok

Az elmúlt évtizedben itthon is jelentősen megnőtt a
tanulási nehézségekkel, magatartászavarokkal, drog-, és
alkoholproblémákkal és egyéb pszichoszomatikus kórképekkel kezelt
gyerekek és kamaszok száma. A magyar gyerekek mentális és fizikai
állapota iskolaéveik alatt folymatosan romlik. A kisiskolások alig két
százaléka szenved gerincferdüléstől, de mire elérik a 16-17 éves kort,
ez a szám megtízszereződik. A kamaszévek alatt a tinik jelentős
hányadának csökken az izomereje, a fizikai terhelhetősége. Egyharmaduk
egyáltalán nem sportol, még tornaórán sem, viszont átlagosan napi 4 órát
ülnek a tévé előtt, ennek megfelelően magas a túlsúllyal küzdők arányai
is.

A 14 és 16 év közötti fiatalok
közel 30 százaléka dohányzik naponta saját bevallása szerint, drogokat
és nyugtatókat pedig 25 százalékuk fogyaszt rendszeresen. Nyugtatózásban
a magyar fiatalok – valószínűleg az otthoni minták miatt - 
Európa élmezőnyében vannak. Gyakori rossz hangulatról, fejfájásról 24
százalékuk panaszkodott, és magas volt a „magukat boldogtalannak
tartók”, és az egészségüket „nem jónak” minősítők aránya is. Egy Baranya
megyében végzett felmérésből kitűnt, hogy az általános iskolások
elmondása szerint több mint ötven százalékuk már került olyan
élethelyzetbe, amikor komolyan gondolt az
öngyilkosságra.

Teljesítményromlás, szorongás,
alvászavar

Károlyi
Lilla, a fővárosi Bethesda Gyermekkórház pszichológusa elmondta, hogy
mindennapi munkájuk során érzékelik, hogy sokkal többen fordulnak
hozzájuk segítségért, mint néhány évvel ezelőtt. Ez azonban nemcsak a
gyerekek, kamaszok mentális állapotának romlásával, hanem a pszichológia
elfogadottabbá válásával is magyarázható. „Hat-hét éve még sok szülő
titokban vitte a gyerekét pszichológushoz, mert azt gondolták, hogy aki
pszichológushoz jár, az hülye. Mára ez a hozzáállás sokat változott”.
Gyerekkorban a depresszió tünetei mások, nehezebben észrevehetők, mint a
felnőtteknél. Elsősorban teljesítményromlással, szorongással,
alvászavarokkal hozzák a szülők a gyerekeket
rendelésre.