Finnországban
a szaktanárok kivételével minden oktatónak egyetemi végzettséggel kell
rendelkeznie, a 7–13 éves korosztály tanítására vállalkozóknak pedig
kötelezően neveléstudományból kell megírni a szakdolgozatukat… (Forrás:
Edupress)

… – mondta el
Ritva Jakku-Sihvonen, a finn Oktatási Főigazgatóság kutatóprofesszora
október 16-án, a Tanárképzés Finnországban és Magyarországon nevű
konferencián a Finn Nagykövetségen. A finn és a magyar szakértő a
konferencián egyetértett abban: a finnországi képzésben második tárgy
oktatására feljogosító 60 kredit igen alacsony.

Intézményfüggő ugyan a tanári képzésre jelentkezők
száma, egyes egyetemeken azonban tízszeres túljelentkezés tapasztalható –
mondta el a konferencián Ritva Jakku-Sihvonen, aki megjegyezte:
„miközben a legjobbak közül válogathatunk, a tanári fizetés nem
kiemelkedő Finnországban, így mi sem ismerjük pontosan a magas
jelentkezői szám okát.” A felvételi eljárás háromszintű a finneknél:
számít az érettségi eredményt, be kell nyújtani a jelentkezési lapot,
illetve csoportos felvételi elbeszélgetésen kell részt venniük a
fiataloknak.

A jelenlegi
tanárképzési rendszert 1971-ben kezdték el kialakítani az északi
országban: jelenleg 13 egyetemen a neveléstudományi intézetek felelnek a
tanárképzésért. „A szaktanárok kivételével minden oktatónak egyetemi
végzettséggel kell rendelkeznie, nehéz azonban alap és mesterképzésre
osztani az oktatásukat. Attól függően rendezheti képzési ideje alatt a
hallgató moduljait, hogy már a képzés elején eldöntötte: tanár
szeretne-e lenni” – mondta el az Edupressnek a finn kutatóprofesszor. Az
alapképzést követően tanári pályára ugyan még nem léphetnek a
hallgatók, de például elhelyezkedhetnek oktatási tikárként, vagy
oktatásszervezőként.

Finnországban a
13-18 éveseket oktató tanárok 140 kreditet teljesítenek képzésük során a
fő szakukhoz kapcsolódó tárgyakból, 60 kreditet a tanári képesítést adó
kurzusokból, illetve mivel csak kétszakos tanárokat képeznek az
országban, ezért további 60 kredit szükséges egy további szaktantárgy
elsajátításához. Eközben a 7-13 éves korosztályt tanítók a 300-ból 140
kreditet szereznek a neveléstudomány területéről, és később
szakdolgozatukat is ebből írják. „Mára beépült a képzésbe a
gyógypedagógia és a felnőttképzés tudománya, illetve bizonyos
kommunikációs, illetve multikulturális tárgyak is helyet kaptak” –
hangsúlyozta Ritva Jakku-Sihvonen. A finn tanárképzéssel kapcsolatban
továbbá kiemelte: a megírt szakdolgozat – mely 40 kreditet ér – minden
esetben egy önálló kutatást tartalmaz, gyakran pedig 300-400 fős minta
alapján dolgoznak a hallgatók.

Többek között ezt, a saját kutatásra épített
diplomadolgozatot tartja követendőnek a finn tanárképzés rendszerében
dr. Falus Iván, a Tanárképzők Szövetségének elnöke. Kiemelte továbbá:
pozitívum, hogy az északi országban az egyetemek különböző oktatási
tematikákat tudtak kiépíteni az egységes rendszeren belül és hogy ezt
nyomon is tudják követni az egyetemek különböző megoldásait. Abban
azonban egyetértett a magyar és finn szakember, hogy a finnországi
képzésben második tárgy oktatására feljogosító kreditszám (60) igen
alacsony.

(www.edupress.hu)