MTE-kerekasztal
az internethasználati szokásokról.
(Forrás: Magyar
Rádió)

A 18 évesnél fiatalabb
felhasználók gyökeresen másképpen viselkednek a világhálón, mint a náluk
idősebbek. Például elkerülik a legnagyobb tartalomszolgáltatókat, nem
„klasszikus” tartalmakat fogyasztanak. A fiatalok inkább chatelnek,
e-maileznek, játszanak, és nem annyira a portálok híreit nézegetik –
derült ki a MODEM IDŐK csütörtöki műsorából a MAgyar Rádióban. Szigeti
Péter a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) főtitkára egy
MTE-rendezvényen elhangzottakat foglalta össze, ahol a gyerekek
internethasználati szokásaival foglalkoztak kutatók, illetve
tartalomszolgáltatásban érdekelt szakemberek.

Az otthoni internethasználók számának növekedése minőségi
változást hozhat a fiatalok nethasználatában is, mivel a tapasztalatok
szerint az egyes felhasználók lényegesen hosszabb időt töltenek el
online tartalmakkal és szolgáltatásokkal, ha nyugodt körülmények között
internetezhetnek. A háztartási penetráció további bővüléséhez azonban
mindenekelőtt további árcsökkenésre volna szükség, különösen a
szélessávú internet-hozzáférés piacán – hangzott el a Magyarországi
Tartalomszolgáltatók Egyesülete által szervezett
rendezvényen.

„Az
internethasználattal kapcsolatos, napi eredményeket közlő kutatási
adatok mennyiségi jellegűek, azt csak sejtjük, de pontosan nem tudjuk,
hogy a felhasználók, köztük a fiatalok, mit is csinálnak pontosan a
hálón” – fogalmazott vitaindítójában Weyer Balázs, az [origo]
főszerkesztője. Ezek a sejtések arra irányulnak, hogy tizennyolc éves
kor alatt a felhasználók gyökeresen másképpen viselkednek a világhálón,
mint a náluk idősebbek. Ez annyit jelent, hogy elkerülik a legnagyobb
tartalomszolgáltatókat, nem „klasszikus” tartalmakat fogyasztanak, hanem
szolgáltatásokat használnak: chatelnek, emaileznek, játszanak. Ennek
megfelelően a hagyományos online felületeken a hirdetőknek is nehéz
megtalálni őket.
 
Győri Adél, a TGI
Magyarország kutatócég vezetője elmondta: az elsődleges kérdés annak
meghatározása, hogy pontosan mit értünk fiatalok alatt. A 14 év feletti
korosztályról már vannak adatok, 14 év alatt azonban valóban csak
sejtések lehetnek. Hogy a 14 év alatti korosztályról nem készülnek
kutatások, annak két fő oka van. Az egyik az, hogy a hirdetők és a média
(website) tulajdonosok nem tartják fontosnak megfinanszírozni ezeket, a
másik az, hogy az ilyen felmérésekhez szülői engedélyre van szükség a
résztvevőktől, ami jelentősen bonyolítja és ennél fogva költségesebbé is
teszi a kutatást.

Amit biztosan
lehet tudni a gyerekekről, az az, hogy sokat interneteznek, és egyre
többen vannak köztük, akik otthon is rendelkeznek hozzáféréssel. Gábos
Zsuzsa, a Szonda Ipsos médiakutatási igazgatója elmondta, hogy 2002-es
ifjúsági médiakutatásukból kiderül: a fiatalok – akik az ő adataik
szerint jellemzően 11-12 éves koruktól kezdenek el intenzíven netezni –
teljesen másképp használják az internetet otthon, ahol sok idejük van
netezni, mint az iskolában. Látogatottsági adataik alapján hasonló
tapasztalatokról számolt be Juházs Balázs, a Teveklub virtuális
közösségi oldal és Pintér Róbert, a Egyszervolt.hu gyerekportál
vezetője. Elmondásuk szerint oldalaikon fokozatosan erősödik az iskola-
és munkaidőn kívüli felhasználási arány, ami azt mutatja, hogy egyre
többen keresik fel a honlapokat otthoni gépről. Weyer Balázs prognózisa
szerint az idei trend az lesz, hogy a penetráció csökkenő ütemű
növekedése mellett jelentősen nő az otthon internetezőknek a hálón
eltöltött ideje.

A TGI és a Szonda
kutatásaiból is kiderül, hogy a fiatal internetezők meglehetősen
kritikusak a reklámokkal szemben, a hagyományos médiumokon nem könnyű
őket hirdetési üzenetekkel elérni. Az internet ehhez megfelelő eszköz
lehet, tömegek megszólításához viszont még nem. A résztvevők szerint ez
belátható időn belül meg fog változni, vita csak arról folyt, hogy ez
öt, tíz, netán tizenöt év múlva várható. A résztvevők abban
egyetértettek, hogy a penetráció jelentős növekedése esetén az internet,
a többi médiumhoz hasonlóan, bulvárosodni fog. A bulvártartalmak
várható tömeges elterjedése mellett viszont várható a „tartalom nélküli”
felhasználás arányának további növekedése is, mivel a fiatalok
alapvetően a neten is azt szeretik, amit a „valós” életben: a
közösségeket, a társas kapcsolatokat. A tartalomszolgáltatók előtt álló
legfőbb kérdés, hogy mindezek ismeretében hogyan csábítsák magukhoz,
majd tartsák meg ezeket a hirdetési szempontból is egyre vonzóbb
felhasználókat.