A
felvételi-előkészítők hirdetései miatt a Fogyasztóvédelmi
Főfelügyelőséghez fordult az Oktatási Minisztérium
(Forrás:
Origo)

A tárca szerint a hirdetések
azt a téves képzetet sugallják, hogy a fizetős tanfolyamokon jobban fel
lehet készülni a kétszintű érettségire, mint a középiskolákban. A tárca
állítja: a középiskolák és a tanárok felkészültek az új típusú,
felvételit is pótló érettségire. Az előkészítők viszont úgy vélik, hogy
jelenleg nagyobb szükség van rájuk, mint korábban, az oktatási rendszer
ugyanis nincs felkészülve az új vizsgarendszerre. A felkészítők szerint a
tanfolyamok megszüntetése olyan lenne, mintha a tárca a nyelviskolákat
számolná fel.

„Csupán egyetlen lány jár felvételi-előkészítőre az
osztályból, a többiek nem. A tanárok nem ajánlották az elkészítőt,
állítólag az emelt szintű érettségihez elég megtanulni, ami órán
elhangzik” – jelentette ki az [origo]-nak az egyik fővárosi középiskola
végzős diákja.

A
felvételi-előkészítők szükségességéről folytatott viták az idén
bevezetésre kerülő kétszintű érettségi kapcsán lángoltak fel. Az új
rendszer lényege: az egyetemi felvételit ezentúl az emelt szintű
érettségi váltja ki, amit nem a felsőoktatási intézmények, hanem a
középiskolák bonyolítanak le. Az Oktatási Minisztérium szerint ebből
következően a középiskolák lényegesen több információval tudják ellátni a
diákokat, mint a hagyományos előkészítők. A tárca odáig ment, hogy az
előkészítők hirdetései miatt múlt héten a Fogyasztóvédelmi
Főfelügyelőséghez fordult.

„Az
előkészítők hirdetései megtévesztőek, azt a látszatot keltik, hogy a
fizetős tanfolyamokon olyan többlettudásra tehetnek szert a diákok, ami a
középiskolákban nem szerezhető meg.” – indokolta az [origo]-nak a
minisztérium lépését Sipos János, a tárca helyettes államtitkára. Az
Oktatási Minisztérium szerint az előkészítők nem rendelkeznek semmilyen
speciális tudással, a középiskolák ugyanúgy felkészültek: a pedagógusok
tavasz óta átképzéseken vesznek részt, az iskoláknak pedig 1998 óta
nyilatkozniuk kell arról, hogy miként készülnek a kétszintű érettségire.
Sipos szerint arról van szó, hogy a hagyományos felvételi előkészítők
feleslegessé váltak, így megtévesztő magatartással próbálnak fennmaradni
a piacon.

Az előkészítő irodák
viszont úgy vélik, hogy továbbra is szükség van rájuk, mivel a
középiskolák a legtöbb esetben nem tudják megfelelően felkészíteni a
diákokat az új vizsgarendszerre. Kovács István, az ELTE BTK
felvételi-előkészítő irodájának szervezője szerint az utolsó évben
lehetetlen a tanórákon felkészíteni a diákokat, mivel éveken keresztül
teljesen más rendszerben tanultak. Az idei évtől már a kreatív feladatok
lesznek többségben a tényközpontú kérdések helyett. Ráadásul a
pedagógusoknak sincs kellő ismeretük az új rendszerről – véli Kovács. Az
ELTE oktatója szerint azok a diákok pedig különösen rászorulnak az
előkészítőkre, akik korábban érettségiztek, de idén akarnak
felvételizni.

„Nem készült fel a
kétszintű érettségire az oktatási rendszer, a tanári átképzések későn
indultak be, ráadásul alig jelentek meg az új követelményekhez igazodó
feladatgyűjtemények” – erősítette meg az [origo]-nak Csapodi Zoltán, az
ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola történelemtanára, aki a TREFF
Érettségi Felkészítő Központ vezetője is egyben. Csapodi szerint a
megváltozott számonkérési rendszer, az új típusú feladatok nehéz helyzet
elé állítják a tanárt és a diákot egyaránt, így az előkészítőkre
nagyobb szükség van, mint eddig bármikor. „Az oktatási tárca törekvése a
felkészítők felszámolására olyan, mintha a nyelviskolákat próbálná
megszüntetni, arra hivatkozva, hogy a nyelvet az iskolában is meg lehet
tanulni” – érvelt a középiskolai tanár.

Az Oktatási Minisztérium panaszára gyors válasz nem
várható. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ugyanis nem illetékes az
ügyben, így a beadványt a Gazdasági Versenyhivatalhoz továbbították. A
versenyhivatal viszont előbb azt vizsgálja, egyáltalán jogosult-e
eljárást indítani az ügyben.