A
szakemberek szerint a Neander-völgyi ősemberek mintegy 35 000 éve haltak
ki Európa legtöbb vidékén.
(Forrás: National Geographic)

A nemrég napvilágra került új adatok alapján az
Ibériai-félsziget déli részén lévő utolsó ismert menedékhelyükről
valószínűleg mintegy 24 000 éve pusztította ki őket egy hideg
időszak.

Az új kutatási
eredményekről spanyol szakemberek és a Gibraltári Múzeum tudósai
számoltak be a Quaternary Science Reviews folyóiratban. Azt állítják,
hogy egy hőmérséklet-csökkenéssel járó klímaváltozás feltehetőleg
szárazságot okozott, amely miatt a még életben maradt Neander-völgyiek
elvesztették édesvízforrásaikat és kipusztultak azok az állatok is,
amelyekre vadásztak.

A
Baleári-szigetek melletti tengerfenékfúrásokból nyert üledékmagok arról
tanúskodnak, hogy a tengerfelszín átlaghőmérséklete 8 °C-ra süllyedt. A
napjainkban mért felszíni hőmérséklet ugyanezen a vidéken 14 és 20 °C
között változik. Ezenkívül fokozott mennyiségű homok rakódott le a
tengerben, és a tengerbe torkolló folyók vízmennyisége is
csökkent.

Az ősmaradványok alapján a
Neander-völgyiek (Homo neanderthalensis) úgy 350000 éve jelentek meg.
Ezek a zömök, erős testfelépítésű vadászok elterjedésük csúcspontján
nagy területen fordultak elő: nyugaton Britanniától és az
Ibériai-félszigettől délen a mai Izraelig, keleten pedig Üzbegisztánig.
Saját fajunk, a Homo sapiens Afrikában alakult ki, és hozzávetőleg 40000
éve szorította ki a Neander-völgyieket Európából.