Tizenhárom
országban tartottak rendezvényeket a nemzetközi Duna-napon, június
29-én. A szervezés érdekessége, hogy olyan államok is részt vettek az
eseménysorozaton, amelyeken nem is halad át a folyam.
(Forrás:
National Geographic)

Ausztriában, Németországban, Szlovákiában, Magyarországon,
Horvátországban, Szerbia és Montenegróban, Romániában, Bulgáriában és
Ukrajnában nem csoda, hogy megemlékeznek a Duna Napról, hiszen ezekben
az országokban többé-kevésbé jelentős szerepet játszik ez a folyam a
közlekedésben, az idegenforgalomban vagy éppen a tiszta ivóvíz
biztosításában.

Ám a rendezvények
egy része olyan országokban zajlik, mint Bosznia-Hercegovina, Szlovénia
és Csehország, amelyeket nem is érinti a folyó, továbbá Moldovában is
szerveznek ünnepséget, amely mindössze pár kilométeres Duna-szakasszal
rendelkezik. Bosznia egyébként a tizenharmadik ország, amely csatlakozik
a Duna védelmét célzó nemzetközi egyezményhez, nem véletlen tehát, ha
itt is fontosnak tartották a megemlékezést. (Egyébként pedig a balkáni
ország folyói, így például a nagy határfolyó, a Száva a Dunába ömlik,
tehát Bosznia is sokat tehet a Duna tisztaságának, környezeti
állapotának a megőrzéséért.)

A
Mura, a Száva és a Dráva érinti Szlovéniát, tehát ez a Dunával
közvetlenül nem érintkező ország is sokban befolyásolhatja a folyó
életét, akárcsak Csehország, amely Szlovákiához és Ausztriához fűződő
kapcsolatait is hangsúlyozza a mostani Duna Nap alkalmából.
(Csehországból a Morva folyó ömlik a Dunába.)

Moldovában olyan rövid a Duna-szakasz, hogy nem is az
ország eme déli részén tartják az ünnepséget, hanem a Prut folyó
medencéjében, egy északabbi településen, Glodeni-ben. Mindenesetre ez az
állam is fontosnak tartja ezt a napot, amit jelez, hogy az
eseménysorozaton a helyi környezetvédelmi miniszter is részt
vesz.

Magyarországon kulturális és
környezetvédelmi rendezvények várták országszerte az érdeklődőket az
idén második alkalommal megrendezett Nemzetközi Duna Nap alkalmából
június 29-én, szerdán. A „Duna-szolidaritás” és a környezettudatos
szemléletformálás jegyében Budapesten, Győrött és Baján kiállítások és
civil környezetvédelmi programok során ismerhető meg a „Legeurópaibb
Folyó” és környezetének összetett kapcsolata.

„A Nemzetközi Duna Napon szeretnénk, ha minél többen
ünnepelnénk a folyót, az egyik legfontosabb nemzeti és európai
szimbólumot” – mondta a megnyitó alkalmából Persányi Miklós,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

A „Duna-szolidaritás” jegyében június 29-én Budapest
forgalmas csomópontjainál kék karszalagot kaptak mindazok, akik
fontosnak érzik a Duna és tágabb értelemben a környezet iránti tudatos
magatartást. Ezen kívül a Kék Duna hajó és két „kulturális víziösvény”
is várta a fővárosi érdeklődőket: a Petőfi téri hajóállomás és a
Kecskeméti utca, illetve az Andrássy út között kék szalaggal jelzett
„turistaút” mentén galériák láncolata Duna-tematikájú kiállítás
rendezett. Győrött a Duna élővilágát bemutató programok és
zenés-vizualizációs vetítések mellett, környezetvédelmi szervezetek
tartottak nyilvános találkozókat a Duna Nap alkalmából. Baján civil
környezetvédők tudományos konferenciát rendeztek.

A Duna Nap célja – a nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény
és az EU Víz Keretirányelv követelményeivel is összhangban – az, hogy
európai emberek figyelmét ráirányítsa a Dunára. A környezetvédelmi
esemény a „Duna-szolidaritás” létrehozásával találkozási lehetőségeket
és programokat biztosít a tizenhárom Duna-menti ország lakosságának,
döntéshozóinak és civil szervezeteinek. A Duna Nap további feladatának
tekinti, a környezettudatos nevelés és szemléletformálás
támogatását.