A német
diákok négyötöde, a cseh diákoknak pedig egyötöde semmit sem tud a
Benes-dekrétumokról, amelyek alapján a II. világháború után Prága
megfosztotta állampolgári jogaiktól és vagyonuktól a csehszlovákiai
szudétanémeteket és a magyarokat.
(Forrás: Stop/MTI)
Ez derült ki egyebek között a cseh-német ifjúsági fórum által
készített szociológiai felmérésből, amelynek eredményét hétfőn hozták
nyilvánosságra Prágában.
A mintegy hárommillió
szudétanémet II. világháború utáni kitelepítéséről az egykori
Csehszlovákiából, amely a mai Csehországban hatvan év eltelte után is
komoly indulatokat és éles vitákat kiváltó téma, a német diákok
mindössze egytizedének vannak ismeretei. A szociológiai felmérés
keretében több mint 1200 német és mintegy 500 cseh diákot kérdeztek meg a
kutatók. A fiatalok életkora 13 és 26 év között
volt.
„Német oldalon jól észrevehető, hogy a
témáról a kitelepítettek leszármazottai, illetve a cseh határ mentén
élők jóval többet tudnak, mint a többiek. A cseh fiatalok körében ilyen
eltéréseket nem tapasztaltunk. Olyan problémáról van ugyanis szó,
amelyről állandóan vita folyik az egész társadalomban” – olvasható abban
az elemzésben, amelyet a felmérés kapcsán készítettek a
szociológusok.
A német és a cseh diákok többsége
úgy véli, hogy a múltnak már nem szabadna befolyásolnia a mai cseh-német
viszonyt. Ugyanakkor a csehszlovákiai szudétanémetek kitelepítését a
német fiatalok 25, míg a cseh fiatalok 35 százaléka tartja olyan
kérdésnek, amelynek feltétlenül szerepelnie kell a cseh-német
párbeszédben.
A sokat vitatott Benes-dekrétumokat a
cseh fiatalok tíz százaléka azonnal hatályon kívül helyezné, s
ugyancsak tíz százalék azt gondolja, hogy a dekrétumok hatálya már
megszűnt. A dekrétumok további érvényben maradása mellett a cseh diákok
negyven százaléka érvelt. A német diákok közül 20 százalék helyezné
hatályon kívül a vitatott intézkedéseket, s tíz százalék az ezt ellenzők
aránya.