A
történelem írásbeli vizsgákkal folytatódik szerdán az érettségi. A
diákok emelt és középszinten magyar és idegen nyelveken adnak számot
tudásukról.
(Forrás: Híradó/MTI)

2005-ben vezették be a kétszintű rendszert, az emelt
szintű vizsgáért 7 pluszpont jár, de az így szerzett pontszámot egy erős
középszintű vizsgával is elérhetik. Ráadásul az egyetemek nem követelik
meg az emelt szintet. A keddi matematika írásbelin csak minden huszadik
diák írt emelt szintet.

A diákok
csak függvénytáblázatot és zsebszámológépet vihettek be a matek
írásbelire. Az emelt szinten vizsgázók 4, a középszinten érettségizők 3
órán át írhattak. Az idei érettségizők több mint 493 ezer vizsgát
tesznek, de ennek csak 13 százaléka emelt szintű.

A diákok osztanak-szoroznak, és ha nem muszáj, nem
kockáztatnak. Az emelt szintű vizsgáért ugyan 7 plusz pont jár, de csak
akkor, ha a nehezebb feladatsor legalább 60 százalékát megoldják. Az így
szerzett pontszámot viszont egy erős középszintű vizsgával is
elérhetik. Ráadásul az egyetemek a jelentkezők majdnem felét emelt
szintű érettségi nélkül is felveszik.

Az egyetemek arra is gondolnak, hogy nem növekszik a 18
évesek létszáma, sőt 3-4 éven belül további csökkenés várható. Emiatt
tovább csökken majd az államilag támogatott keretszám is. A minisztérium
szerint, ha majd kevesebben jutnak be az egyetemekre, nagyobb
presztízse lesz az emelt szintű érettséginek.

A közoktatási államtitkár hangsúlyozta, amikor
bevezették a kétszintű érettségit, nem tudták, milyen súlya lesz. A
kétszintű érettségivel a felsőoktatás igényeit kívánták teljesíteni, azt
az elvárást, hogy a felsőoktatási intézményeknek ne kelljen külön
érettségit szervezni.

---

Az oktatási tárca tájékoztatása
szerint középszintre több mint 87 ezer, emelt szintre 8800 diák
jelentkezett. A maturálók 10 idegen nyelvből is megméretik magukat, a
legtöbben – közel négyszáz diák – középszintű írásbelire
jelentkeztek.

Az
írásbelin a középiskolai történelmi atlasz és a magyar helyesírási
tanácsadó szótár használható, előbbiről a vizsgázó, utóbbiról a vizsgát
szervező intézmény gondoskodik. A diákoknak középszinten az egyszerű
rövid választ igénylő kérdésekre és a szöveges feladatokra 180 perc áll
rendelkezésükre, míg emelt szinten az előbbi feladattípusra 90, utóbbira
150 percet fordíthatnak a maturálók.

A tételsor témakörönként kettő-négy, összesen 20-25
tételt tartalmaz. A tételsor egészében is érvényesíteni kell azt, hogy a
feladatok mintegy 60 százalékban a magyar, a fennmaradó 40 százalékban
pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat
mintegy 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme
adja.

A tételek összeállításakor
törekedni kell a változatos, problémamegoldást ösztönző, valamint a
történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi) forrásokon és térképeken
alapuló feladatok megfogalmazására. A tétel lehet egy kisebb korszak
történelmi problémájának részletezőbb bemutatása vagy egy összetettebb
és/vagy több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő
bemutatása.