A da
Vinci-kód megjelenése óta turisták hada lepte el a skóciai Rosslyn
kápolnát, melynek fenntartói a műemlék védelme érdekében korlátozzák az
épület látogatását.
(Forrás: Múlt-kor)

A skóciai Rosslyn-kápolna A da Vinci-kód című
kalandregény utolsó lapjairól tett szert újkeletű világhírre: a kápolna
falain, padlóján és alaprajzában ugyanis a titokfejtők számos rejtélyes
szimbólumot vélnek felfedezni. A bosszantó vagy éppen mulatságos
történeti pontatlanságairól elhíresült ponyvaregény közvetve bár, de
immár fizikailag is képes kárt okozni: lelkes rajongói akkora
csapatokban tódulnak a középkori műemlékhez, hogy veszélybe sodorják
állapotát.

A kápolna fenntartói őszintén aggódnak a finom, 15.
századi kőfaragványok állapotáért: a folytonos tapogatás és az emberek
lehelletének páratartalma miatt ugyanis tönkremehetnek a díszítmények.

A da Vinci-kód 2003. júliusi
megjelenése óta 56 százalékkal emelkedett a misztikumot árasztó épületbe
látogatók száma. A megjelenés hónapjában egyedül kilencezren keresték
fel Rosslynt. A kápolnát gondozók ezért úgy döntöttek: még a nyári
turistaroham előtt bevezetik az új szabályozást, melynek értelmében csak
óránként, vezetett túrák formájában léphetnek látogatók a templomba.

A fenntartók eleinte örülhettek a
növekvő érdeklődésnek, hiszen könnyebben összegyűlhetett a kápolna
felújításához szükséges 3 millió font. A szakadatlan tülekedés azonban
épp azokat a műalkotásokat teheti tönkre, amelyekre az emberek
kíváncsiak.

Stuart Beattie, az
épületet gondozó Rosslyn Chapel Trust projektvezetője a Daily Recordnak
azt mondta: „Nem volna ekkora a baj, ha az év tizenkét hónapjára
egyenlően el tudnánk osztani a látogatókat, de a helyzet az, hogy nyáron
hatalmas tömegben érkeznek. Természetesen nagyon örülünk a
pluszbevételnek, de ha túl sok ember tapogatja össze a
homokkő-faragványokat, félő, hogy azok tartós kárt szenvednek.”

Dan Brown amerikai író A da
Vinci-kód című regénye 2003 nyara óta 17 millió példányban kelt el, és
magyar nyelven is sikert aratott. Alapötlete egyáltalán nem új; a
rejtélyek kedvelői számtalan forrásból hallhatták azt az alternatív
Jézus-történetet, mely szerint a Megváltó halála előtt Mária Magdolnával
gyermeket nemzett. A feltevés szerint Magdolna a kislánnyal francia
földre menekült, ahol a helyi zsidó közösség fogadta be és tisztelte
őket királyi vérből származó családként. A leány vagy leszármazottai
később beházasodtak a Meroving-házba, így Jézus vérvonala része lett az
európai uralkodóházaknak. Az elmélet szerint a katolikus egyház
természetesen mindent megtesz, hogy a világ elől eltitkolja Jézus
úgymond „valódi történetét”, s titkos társaságai révén még a
gyilkosságtól sem riad vissza.

Brown regénye mindössze a történet legutóbbi kalandos,
népszerű feldolgozása. Megjelenésekor rengetegen hinni kezdtek a
Vatikánt, a szabadkőművességet, a Templomos lovagrendet és más,
rejtélyes társaságokat magában foglaló összeesküvés-elméletekben. De
sokan voltak azok is, akik valóságos sportot űztek a történetileg
felettébb ingatag lábakon álló, ám kétségkívül érdekes sztori ténybeli
tévedéseinek, következetlenségeinek kipellengérezéséből.