Az
Európai Unióban 1999-ben döntöttek arról, hogy lépéseket tesznek a
tagállamok felsőoktatási rendszereinek egységesítésére, megkönnyítve
ezzel a hallgatói mobilitást, a tanulást más országok felsőoktatási
intézményeiben.
(Forrás: Felvi)

Az erről szóló Bolognai Nyilatkozat lett az alapja
annak a változásnak, melyet Bolognai-folyamatként
ismerünk.

A változások egyik indoka,
hogy ne viszonylag fiatalon, tizennyolc évesen kelljen eldöntenie
valakinek, hogy egyetemre vagy fõiskolára szeretne-e menni,
illetve, hogy jóval több gyakorlati szakembert képezzenek. A
felsõoktatási reform másik oka, hogy szükség van egy olyan
egységes rendszerre, amiben mindenki tudja, hogy az adott oklevél és a
végzettség mit takar. A bolognai átalakulás egyik legfontosabb
eredménye, hogy a magyar diplomák az egész Európai Unióban
elfogadottakká válnak.

Az átalakítás
oka az is, hogy az utóbbi idõben lényegesen többen
szeretnének diplomát, mint korábban. 10-15 évvel ezelõtt a
fiatalok 10 százaléka került be az egyetemre, ma azonban már körülbelül
négyszer annyian szeretnének továbbtanulni.

A magyar felsõoktatási képzési szerkezet
sokáig duális volt, melyben két párhuzamos képzési szint volt: az
egyetemi és a fõiskolai. Ezzel szemben az EU úgy döntött,
hogy az angolszász alapokon nyugvó lineáris rendszert preferálja, ezért
Magyarországnak is váltania kellett. Ez az átalakulás nem az egykori
ötéves egyetemi szakok „kettévágását”, vagy a négyéves
fõiskolai szakok háromévesre tömörítését jelenti, hanem a
munkaerõ-piaci igényeknek megfelelõen új
alapszakok létrehozását.

A lineáris
rendszer lényege, hogy a különbözõ képzési szintek
kapcsolódnak egymáshoz. Az alapképzést a 6-8 féléves bachelor (BA, avagy
BSc) szakok jelentik, melyek elvégzése után a hallgatók eldönthetik,
hogy kilépnek-e a munkaerõpiacra, vagy továbbtanulnak a 2-4
félévig tartó mesterszakokon (MA, MSc). A legügyesebbek és
legelszántabbak aztán elmehetnek doktori képzésekre is, mely további hat
féléves tanulást jelent és a képzési piramis csúcsát jelenti. De persze
aki akar, az a mesterképzések után is munkába állhat. Ezzel
párhozamosan a felsõfokú szakképzések sem szûnnek
meg, melyek részben a munkaerõpiac számára termelik ki a
szakembereket, de a bachelor képzésekkel is kapcsolatban vannak
(elõfordulhat, hogy a szakképzésen felvett tantárgyat egy
késõbb megkezdett bachelor képzésen elfogadják).

Magyarországon 2004-ben indították
meg az elsõ bachelor képzéseket, 2006-ban már a meghirdetett
szakok túlnyomó többsége átállt a lineáris képzési szerkezetre. Viszont
az építész-, a jogász- és az orvosképzés, valamint egyes
mûvészeti szakok a régi szisztémában, osztatlan képzésként
mûködnek tovább.

A korábbi
tanárképzés lényegesen átalakult, errõl egy
következõ cikkünkben számolunk be. Mint ahogy beszámolunk
arról is, hogy az új felsõoktatási rendszer új felvételi
szisztémát is magával hozott.