Jelentősen
csökken jövőre a bölcsész-, tanár- és jogászképzésbe felvehető
hallgatók száma, míg kis mértékben emelkednek a természettudományos és
műszaki keretszámok.
(Forrás: MTI/origo)

A miniszter az új szabályozás nyomán arra számít, hogy
lesznek olyan oktatási intézmények, amelyek nem lesznek képesek
fenntartani magukat a költségtérítéses diákok tandíjából, ezért majd
bezárják a kapuikat.

Jövő tanévtől
56 ezer hallgató vehet részt államilag finanszírozott képzésben –
jelentette be Hiller István oktatási és kulturális miniszter a kormány
szerdai ülését követő tájékoztatón. Hiller azt mondta, az érettségizett
diákok létszáma és az államilag finanszírozott hallgatók száma között 68
százalékos arányszámot határoztak meg. Mivel 2007-ben várhatóan 82
ezren érettségiznek majd, ennek 68 százaléka, vagyis 56 ezer lesz a
finanszírozott helyek száma.

A
természettudományos képzésben résztvevők aránya 2,63 százalékkal, a
műszaki képzésben 1,8 százalékkal nő majd. Az orvos- és egészségügyi
képzésben szinten maradnak a keretszámok, míg a bölcsészképzésben 20
százalékos, a pedagógusképzésben 23,8 százalékos, az agrárképzésben
29,58 százalékos, a jogi képzésben 13,26 százalékos lesz a 
csökkenés. Felsőfokú szakképzésben a következő tanévben is 12 500-an
vehetnek majd részt, ez a szám várhatóan ekörül lesz a következő
esztendőkben is.

A miniszter
elmondta, az egyetemeknél kapacitásvizsgálatot végeztek, és többek
között az elmúlt évek jelentkezése alapján meghatároztak egy keretet,
amely az államilag finanszírozott hallgatók és a költségtérítéses
képzésben részt vevők számából adódik össze. A végleges számot
ugyanakkor az adott intézménybe jelentkező hallgatók száma és az ő
felvételi eredményük határozza meg.

Előfordulhat tehát, hogy egy intézmény teljes
kapacitása államilag finanszírozott lesz, s akkor már költségtérítéses
helyeket nem hirdethet meg. Az is megeshet ugyanakkor, hogy lesz olyan
intézmény, ahová már nem jut államilag finanszírozott szám, ez az
intézmény vagy képes lesz magát fenntartani költségtérítéses
képzésekből, vagy előbb-utóbb bezárja kapuit – jelentette ki Hiller
István.

A miniszter hangsúlyozta: a
felsőfokú képzés szerkezete átalakításra szorul, az ugyanis nem igazodik
eléggé a munkaerő-piaci igényekhez, s a divatszakmák ma már nem
nyújtanak biztonságot, az egyes intézmények nem megfelelő minőségűek. A
tárca vezetője a változásokat minőségcentrikusnak nevezte, azok szerinte
megfelelnek a nyugat-európai modelleknek, ahol a hallgatók megrendelése
alapján működik a piac.