I. A 2024-től érvényes történelem érettségi vizsgaszabályzat nyilvánosságra hozott tervezetéről

1. Az érettségi egyetlen nagyobb változtatása: az emelt szintű vizsgakövetelményekbe kerettantervben nem szereplő adatok kerültek

Ezzel kapcsolatban a következő alapvetés olvasható az Oktatási Hivatal honlapján: „… az érettségi emelt szintű követelményei határozzák meg a középiskola emelt szintű oktatás tartalmi kereteit, melyekre jellemzően a 11–12. évfolyamon, az érettségi felkészítés céljára rendelkezésre álló órákon kell és érdemes felkészíteni az érettségizőket.” (Lásd itt.)  

Ennek jegyében írnak most elő az emelt vizsgakövetelmények olyan lexikális plusz adatokat, amelyeket a kerettanterv nem tartalmaz. Ezt az új rendszert változatlanul több ponton problémásnak tartjuk.

Egyrészt eltér a jelenleg még érvényes gyakorlattól („Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák.” lásd itt) , s ezt a koncepcionális változtatást semmilyen szakmai vita, egyeztetés nem előzte meg.

Másrészt változatlanul fenntartjuk azt a véleményünket, hogy ez a szabályozás a középiskolai tanulmányok egészét befolyásolhatja, nincs mindenhol ténylegesen lehetőség 11-12. évfolyamon pluszórát, fakultációt biztosítani az emelt szinten elvárt, a 4 éves tananyaghoz rendelt pluszkövetelmények elsajátítására.

Harmadrészt a középiskolai tanulmányokat a kerettanterv szabályozza, ennek alapján készültek az iskolák helyi tantervei és a tankönyvek is. Ezért is fordulhat elő, hogy a 2020-ban megjelent új tankönyvek sem tartalmaznak minden, az emelt érettségin elvárt adatot.

További problémát jelenthet, hogy bizonyos érettségi követelmények még kerettantervi témakörhöz sem kapcsolódnak (pl.: brahmanizmus/ hinduizmus, buddhizmus, lélekvándorlás/reinkarnáció, nirvána, Buddha). Ebben az esetben azt támogatnánk, hogy ezek a témák szerepeljenek a tantervben is. (Ezt a kerettanterv megjelenésekor is kifejtettük.)

II. A tervezet nyilvánosságra hozott verziójában, a sajtóból megismert változathoz képest milyen elmozdulások történtek

a) A magyar történelem arányának növekedése változatlanul nem jelenik meg

Az érettségi követelmények kidolgozói a magyar történelem súlyának növekedését hangoztatják (például itt vagy itt).

Jelen anyagunk nem vitatkozik a magyar történelem eddig is kb. 60%-os arányán, csupán jelzi, hogy ehhez képest növekedés nem bizonyítható a hivatalos tervezet alapján sem, illetve kérdezi (nem hiányolja), ha ez ennyire kitüntetett cél, akkor miért nem jelenik meg a követelményekben?

 A 2017-es érettségi követelmények „kb. 60%-os” magyar arányt írtak elő; a nem hivatalos tervezet szerint közép és emelt szinten is „az írásbeli feladatsort 55–65%-ban a magyar, 35–45%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják.” Ez a mondat kikerült a hivatalos verzióból (a szóbeli vizsgarész leírásánál bent maradt), ugyanakkor maradt, hogy a „tesztfeladatok legalább 50 %-a (de a komplex forráselemző feladat mindenképpen) magyar történelemre vonatkozzon”. Tehát az írásbeli tesztfeladatokra adható 50 pontból kb. 25 pont lesz a magyar történelemre szerezhető pontszám, a középszinten 33 pontot ér a magyar történelmi esszé, összesen 58 pont a 100-ból. Így ténylegesen nem változik az eddigi kb. 60%.

b) Az emelt szintű vizsgán megkövetelhető plusz lexikák csökkentek

Az nagyon támogatandó, hogy a hivatalos tervezetben csökkent a plusz adatok száma, s csak néhány esetben kerültek be újabbak, például az ókornál az árupénz fogalma. Ez biztos fontosabb a kimaradó cserekereskedelemnél? Ha igen, akkor miért nem szerepel egyik új kilencedikes tankönyvben sem?

            Ugyanakkor számos esetben nem érthető, hogy minek alapján vettek ki, illetve hagytak benne a követelményekben adatokat.

Néhány példa:

1. Különösen jónak tartjuk az eseménytörténettel és politikatörténettel kapcsolatos adatok csökkentését. Ugyanakkor kérdéses, miért maradnak ki olyan kultúrtörténeti-életmódtörténeti történeti fogalmak vagy nevek, melyek egy érettségi témakörhöz is kapcsolódnak. Például az „ókori írások” (kicsit nehezen dekódolható, valószínűleg az ókori írásfajtákra vonatkozó) témájához kapcsolódó papirusz és pergamen, vagy a zsidó vallás témaköréhez tartozó Salamon; az iszlám vallásnála szunnita és a síita. Ugyanakkor bent marad az ókori-középkori tematikánál Nagy Theodosius, vagy a honorbirtok és a telekkatonaság (ez utóbbi azon túl, hogy sosem valósult meg, az új tankönyvekben sem szerepel fogalomként). Maradt az első világháborúnál a Schlieffen-terv, de kikerült a jegyrendszer, sőt a lövészárok is.
2. Számos további következetlenség is tapasztalható. Egyrészt a különböző adatok (esemény, helyszín, fogalom) között: bent maradt a Magna Charta (Carta hibásan írva!) Libertatum, de kikerült az évszámoknál; maradt a lipcsei csata évszámmal együtt, de kikerült a topográfiából, ugyanakkor van a topográfiánál Borogyino, de nincs az eseményeknél. Kikerült Nagy Imre kivégzése és annak időpontja, de van újratemetése és annak időpontja. Szerepel 1991 visegrádi megállapodás, de kikerült a V4-ek.
3. Következetlen az érettségi témák és az azokhoz tartozó adatok összerendezése. Ez részben a kerettantervben szereplő adatokkal is magyarázható. Például a török kiűzése csak emelt témakör, miközben eseményei (1686, Buda visszavétele, 1699 karlócai béke) szerepelnek a kerettantervben (tehát középszinten is tudni kell), míg a Rákóczi-szabadságharc középszintű téma, de olyan adata, mint az 1707-es ónodi országgyűlés csak az emelt plusz lexikában szerepel.
4. Az érettségi témákhoz tartozó plusz adatoknál vélelmezhető (lenne), hogy a fontosabbnak ítéltek maradtak bent és a kevésbé jelentősek maradtak ki. Ha ez volt a válogatás/szelektálás logikája; akkor nagyon megkérdőjelezhető és logikátlan megoldások születtek: például módosult a „Magyar nemzetiségi politika, a nemzetiségek irredenta és szeparatista törekvései a dualizmus korában” című témakör, kikerült a szeparatizmus a címből: „Magyar nemzetiségi politika, a nemzetiségek autonómiatörekvései és irredenta mozgalmai a dualizmus korában”. Ugyanakkor a lexikáknál épp az irredentizmus került ki, de bent maradt a szeparatizmus. Talán fordítva logikusabb lenne. A témakörhöz igencsak odatartozó Lex Apponyi kimaradt, míg tudni kell az 1905-ös koalíciós válságot.

Hasonlóan érthetetlen: ha a jakobinus diktatúra emelt témakör, akkor ott miért a terror lett kihagyva (a jakobinus diktatúra az általános iskolás tantervben is téma, de a fogalom ott sem szerepel)?

Vagy az első világháború előzményeinek megértéséhez jobban kell az 1878-as berlini kongresszus, mint a kihúzott Bosznia-Hercegovina; vagy Fashoda, mint az kimaradó 1907-es hármas antant?

Vagy, ha emelt témakör az 1929-es világgazdasági válság, akkor miért a tőzsdekrach kerül ki, míg marad például a korszak témaköreihez ennyire szorosan nem tartozó izolacionizmus? A Horthy-korszak középszinten is kért oktatáspolitikája kapcsán miért fontosabb a Collegium Hungaricum, mint a kihúzott népiskolai program. Vagy a második világháború témáinál elvárhatóbb tény a Vasgárda és a Maniu-gárda, mint a kikerülő sárga csillag, vagy a Soa?

c) Témakörök változásai

Az érettségi témakörök egyes változásait támogathatónak tartjuk (pl. az egyházszakadás és hűbériség középszintről átkerült emelt szintre, illetve az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és az amerikai politikai rendszer emelt szintről visszakerült közép szintre, Hunyadi János szintén).

Üdvözlendő, hogy a hivatalos verzióba bekerült a Horthy-korszaknál a politikai és gazdasági konszolidáció és kimaradt emeltről a tervgazdálkodás a Szovjetunióban, mivel ez utóbbi egy közép témakör része. Viszont meglepetés, hogy kimaradt a középkori magyar városfejlődés. Az Aranybulla is új téma, ugyanakkor megjelenik középszinten és emelten is, ez a duplikáció új megoldás.

Magyarország háborús részvétele (1941-1944) maradt emelt témakör, amely téma, fontosságánál fogva „megérdemelné”, hogy középszinten is megjelenjen, főleg mert a középszintű „az ország hadba sodródásának folyamata” cím a világháború alatti magyar kormányok felelősség alóli felmentését sugallja.

A második világháborús felelősséghárítás kérdéshez kapcsolódhat a tordai csata, az újvidéki „razzia” vagy a román holokauszt sajátos, újféle szerepeltetése is. (Lásd erről: Tordától Nagysármásig, avagy milyen történelem jó a gazdaságnak?)

Budapest, 2021. 04. 12.

A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya

---

Kapcsolódó anyag:
A Történelemtanárok Egylete állásfoglalása a 2024-től érvényes történelem érettségi vizsga szabályozásának nyilvánosságra került tervezetéről