Most
először kaphatunk valós képet az iskolai erőszakról – várja a napokban
elindult kutatástól az oktatási jogok biztosa. Aáry-Tamás Lajos szerint
annyi bizonyos, hogy még mindig sok a látens erőszak az intézményekben.
(Forrás: FN)
Az állampolgári jogok
országgyűlési biztosával közös reprezentatív kutatás 190 oktatási
intézmény, 4000 11. évfolyamos diák, 1500 tanár és – az Országos
Kompetenciafelmérés keretében – az összes igazgató véleményét kérdezi
meg arról, hogyan jelentkezik az iskolai erőszak az oktatási
intézményekben. Aáry-Tamás Lajos szerint annyi biztos, hogy ezen a
területen nagy a látencia, tengernyi ügyről beszélünk, ismerünk meg a
médián keresztül, de ennek ellenére sok olyan cselekmény lehet, amiről
az érintettek egyáltalán nem beszélnek, és nem kerül
nyilvánosságra.
A nyárig részben,
októberre egészben feldolgozott kutatás kérdőíveiben arra kérdezünk rá,
hogy mi az érintettek tapasztalata e téren, hol találkoztak erőszakos
cselekedetekkel, mit tettek azok ellen, hogyan élték meg, mennyire
elfogadott ez az adott iskolában, van-e valamilyen javaslatuk ezek
elkerülésére – sorolja a FN kérdésére az ombudsman. Nagyon fontos része a
kérdőívnek az is, ahol a diákok, pedagógusok arról vallanak, hogy ők
személy szerint voltak-e elkövetői vagy áldozatai (esetleg mindkettő)
ilyen típusú erőszaknak.
A cél az, hogy „a mélyből
hozzák fel az ügyeket”, hiszen ez szükséges a diagnózishoz. Tudjuk, hogy
baj van, de meg kell nézni, mi ennek az oka – mondja Aáry, aki szerint
amint pontosan látjuk ezeket az okokat, akkor számos szakma
képviselőivel közösen el lehet gondolkodni a terápián.
Az ombudsmani vizsgálatnak ugyanis csak az egyik
pillére a szociológiai felmérés. A következő lépésben régióközpontokban,
kistérségekben olyan szakmai együttműködéseket kezdeményeznek, ahol a
tanárok, diákok, szülők bevonása mellett a gyermekjóléti szolgálatosok,
családsegítők, iskolapszichológusok, védőnők, orvosok, rendőrök,
ügyészek, bírák, kriminológusok, civilek, egyházak és a sportklubok
vezetői osztanák meg egymással a tapasztalataikat, és lehetőségeiket,
amelyekkel az iskolákat, pedagógusokat segíthetnék. E társszakmák tudása
ugyanis eddig még nem csatornázódott be az iskolai
nevelésbe.