Save Our
Sources! – Mentsétek meg forrásainkat! Nemzetközi (francia, svéd,
magyar) kiállítás a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Témája
pedig a fenntartható fejlődés, a vidékfejlesztés és a vidéki kulturális
örökség problémaköre.
2009. január
7-én megnyílt az S.O.S. Save our sources, azaz Mentsétek meg
forrásainkat című kiállítás Sabres-ban (Franciaország) az Ecomuseum of
Marquez-ben, ami Franciaország első ökomúzeuma volt. A kiállítás 2009.
március 27-ig látható itt, majd múzeumunkban, a Skanzen Galériában a
magyar közönség előtt mutatkozik be. A kiállítás június 21-ig lesz
nyitva, majd továbbutazik Svédországba, és ott július 12-től szeptember
30-ig tekinthető meg a Ljusdalsbygdens Museum-ban.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum az Európai Bizottság
Kultúra2000 keretprogramjának, valamint a Nemzeti Kulturális Alap
támogatásával vesz részt a hét ország intézményeit összefogó nemzetközi
projektben, a Cult-Ruralban. A kiállításban a francia (Musée des
Civilisations de l’ Europe et de la Méditerraneée) és a svéd (Sveriges
Hembygdsförbund és a Ljusdalsbygdens Museum) partnerekkel közösen vesz
részt a Skanzen.
A kiállítás
alapgondolata az európai vidéki örökség mai hasznosításának kérdése, a
különböző technikák, technológiák innovatív felhasználása a fenntartható
fejlődés szolgálatában.
Hogyan
lehet ma újrahasználni a paraszti tudást a megújuló energiák
tekintetében (szélenergia: szélmalmok, napenergia: tartósítás – szárítás
és aszalás)? Mit jelent mind ez a ma építészetében: ökoépítészet –
vályogtégla, vagy éppen rönkházépítés? A globalizálódó világban
milyen választ tudunk adni a helyi termékek felhasználásával, a
szezonális élelmiszerek fogyasztásával?
A kiállításban beszélünk a magyar mangalicáról, a svéd
aludttejről, amelyet a lápi hízóka, egy húsevő növény levelének
felhasználásával készítenek. Itt lesznek a francia sajtok, amelynek több
száz fajtája ismert, és így írt róla a francia tábornok és elnök
Charles de Gaulle: „hogyan lehet egy olyan országot irányítani, ahol
csak sajtból 258 féle van?”. Szó van a közösségről, annak szerepéről,
miért fontos megőrizni a vidéki közösségeket, szokásaikat, mert együtt
könnyebb, mint egyedül!