„A
Munkásőrségnek olyan szerepe van, ami most fontos, hogy az anarchiának a
megszüntetése…”; megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása;
Budapesten megnyitják a Duna-mozgalmak népszavazási
irodáját.
A Munkásőrség
filmarchívumából származó felvételen a Munkásőrség központi iskoláján
tanuló, különböző rangú vezetők próbálnak értelmes szerepet találni a
fegyveres testületnek a megváltozott politikai helyzetben. Míg egyesek
úgy vélik, hogy a Munkásőrség feladatai és célkitűzései jottányit sem
változtak, mások szerint a szocialista rend ellen fellépők, így
köztörvénys bűnözők és a belső ellenség megfékezésére a milicisták
készek akár fegyverrel is fellépni.
Közben a gorbacsovi nyitás jegyében és a pártfőtitkár
az ENSZ előtt az előző év végén tett ígéretének megfelelően megkezdődik a
szovjet csapatok részleges kivonása. Előszőr a kiskunhalasi bázisról
pakolják fel vonatszerelvényekre az 1956-ban egyszer már hazaindított,
ám rövidesen visszafordított 13-as tankhadosztály 36 darab T-64es
harckocsiját. A tervek szerint ezeket követi a következő év végéig 10
000 katona is. A történelmi pillanatról több külföldi újság meghívott
tudósítója írt, és a jelentősebb nyugati adók magyar adásai is
beszámoltak.
A Duna Kör április 22-i
közgyűlésén bejelentették, hogy Budapesten megnyitják a Duna-mozgalmak
népszavazási irodáját, amelynek fő feladata a lakosság megfelelő
tájékoztatásának megszervezése a bős-nagymarosi vízlépcsőt érintő
ökológiai, energetikai, hajózási, mezőgazdasági és egyéb kérdésekben. A
környezetvédők arról tájékoztatták a sajtót, hogy szerintük önálló
törvényt kellene alkotni a vízierőműről és, hogy csak akkor támogatják a
Budapest-Bécs világkiállítás megrendezését, ha Ausztria visszavonul a
vízlépcső építéséből, illetve, ha nem támaszt nehézségeket a beruházás
leállításával szemben. Bejelentették, hogy a Duna Kör csatlakozik az
ellenzéki kerekasztal nyílt leveléhez, amelyben a kormányfőt felkérték a
nagymarosi építkezés felfüggesztésére.
Szintén nyílt levélben fordult néhány nappal később az
Országgyűléshez a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, amelyben azzal vádolta a
környezetvédelmi és vízgazdálkodási tárcát, hogy évtizedekig tartó,
környezetromboló programot valósít meg. A szervezet felhívja a
figyelmet, hogy a lakosság egyre inkább tiltakozik a Dunakanyarban folyó
vízlépcső-beruházás ellen. Úgy értékeli, hogy a tárca, élén a
miniszterrel, manipulálja a parlamentet, a hatóságokat és a társadalmat,
és még az Akadémia véleményét se veszi figyelembe. Sürgeti, hogy
hozzanak létre önálló, minden más ágazattól független, a környezetet
védő és az ország természeti kincseivel jól gazdálkodó
hatóságot.
Az országos és helyi
napilapok, folyóiratok írásaiból válogatott lapszemlénk a vízlépcsővel
kapcsolatos fontosabb áprilisi eseményeket foglalja össze. Helyet kapnak
benne a legkülönfélébb szervezetek, testületek, így a
Környezetpolitikai Tanács, a Minisztertanács, a Vásárhelyi Pál Társaság
(vízlépcsőt támogató vízmérnökei), és a Duna Kör legváltozatosabb
akciói: tüntetések, kirándulások a helyszínre, tanácskozások,
aláírásgyűjtések, és nyílt levelek.
„Tisztelt Szabad Európa Rádió. Magyarország
és Csehszlovákia megszegte a párizsi békeszerződést, amikor aláírták a
Bős-Nagymarosi Vízlépcső megépítéséről a szerződést. Nem értem, miért
csak Kulcsár Péternek jutott eszébe. A békeszerződést aláíró négy
nagyhatalom közül minimum háromnak a szerződésben vállalat kötelessége
lett volna tiltakozni. Kérem, segítsenek megfejteni, milyen politikai
hátsó gondolat kényszerítette Kádár Jánost, hogy 77-ben aláírja az
építési tervet. A Rákosi-Gerő klikk nem írta alá, pedig ők aztán az
internacionalizmus jegyében mindenre készek voltak. Nyugati banklobbik
hogyan lehetnek ilyen szűklátókörűek, |hogy 20 éves olcsó áramért
feladják a Kisalföld alatt lévő édesvízkészletet. Hát a többi ugye az
magyar belügy. A magyar nép tudatosan vállalta a nyugati kulturális
kötődést. A történelmi tények azonban azt bizonyítják, hogy ezzel a
nyugat 900 éve csak visszaélt. Ha tévedek, mondjanak egy dátumot.
Ígéretek helyett mikor kaptunk hatásos gyakorlati támogatást a közös
európai haza védelmére. Hadd idézzem Selye professzor intő szavait,
kicsit szabadon. »Ha régen én győztem, te vesztettél. Mára ezt
úgy kell módosítani, ha én győzök, te is jól jársz.« Ha
megépül a vízlépcső, hosszú távon senki nem jár jól. A XXI. század
előestéjén nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is tudomásul kéne
venni, a kis nemzetek nem játékfigurák a nagyok sakktábláján. Miután
magamra haragítottam a nagyhatalmakat, nézzék el nekem, hogy nem
mutatkozom be.”
(Telefonüzenet a
SZER magyar adásához, 1989. április
14-16.)