Elbonthatják a technikatörténet legnagyobb kudarcának helyszínét
2009. május 12. kedd, 0:00
Száz
évvel ezelőtt fulladt kudarcba a technikatörténet egyik legnagyobb
vívmánya: a Nikola Tesla által tervezett, vezeték nélküli
energiaszolgáltatás financiális okok miatt nem valósulhatott meg.
(Forrás: Múlt-kor)
1901-ben Nikola
Tesla egy olyan globális kommunikációs rendszeren kezdett dolgozni,
amelynek keretében világszerte magas tornyokat építettek volna, és azok
nem csak híreket, tőzsdejelentéseket vagy képeket sugároztak volna,
hanem a mindenki számára ingyenes elektromosságot is. Ez volt a
feltaláló legnagyobb és egyben legvakmerőbb projektje: az első, több
mint 18 emelet magas tornyot 1903-ban Long Islanden
emelték.
Az építményt üzemeltető gépeket még
ugyanezen a nyáron bekapcsolták: a helyi lapok tudósításai szerint
titokzatos villogás és mormoló hang követte az elektromos sugárzás
megindítását. A rendszerből azonban pénzhiány, és különböző, a korban
még lehetetlennek tűnő technikai akadályok miatt nem lett semmi. A
torony sosem készült el teljesen, és hamarosan a laboratóriumot is
sorsára hagyták.
Mostanra
Wardenclyffe egykori épületei végső veszélybe kerültek: a terület
korábbi tulajdonosa, az Agfa vállalat ugyanis annak eladása mellett
döntött. Ez persze nem tetszik egy tudományos csoportnak, akik Tesla
múzeummá és oktatási központtá varázsolnák a 16 hektáron álló
épületeket. Az Agfa korábban ingyenesen nekik adta volna a területet, ám
mostanra a gazdasági válság szorító hatása miatt inkább annak eladása
mellett döntöttek: a tervek szerint 1,6 millió dollárt kaphatnak
érte.
Az örökségvédők azonban tiltakoznak, és őket
tervükben David A. Paterson, Long Island kormányzója is támogatja, aki
az épületegyüttest a Történelmi Helyek Nemzeti Regiszterébe is
felvételre javasolta. A helyiek szerint a védelem segíthet a mérnök
méltó megítélésének visszaszerzésében: Tesla (1856-1943)
alakja ugyanis a mai napig igencsak ellentmondásos a
technikatörténetben. Egyesek szerint nem ért el semmit, míg
mások az el nem ismert géniuszt látják benne. Munkássága ma igencsak
kevéssé ismert, bár korát és kortársait sok mindenben évtizedekkel
megelőzte.