Az utóbbi évtizedre a felsőoktatás nagy
átalakításának időszakaként tekinthetünk, mind Magyarországon, mind
nemzetközi szinten. A magyar hallgatók számos olyan változással
szembesültek, mint az oktatási-tanulmányi környezet, a finanszírozási
rendszer megváltozása, fokozódó munkaerőpiaci nyomás. Miközben e
változások intézményi adminisztrálása, felmérése, elemzése folyamatosan
zajlik, az átalakuló környezetben élő hallgatók helyzetének figyelemmel
követése nem kapott megfelelő hangsúlyt. Magyarországon az ezzel
kapcsolatos teljes körű és megfelelő mélységű vizsgálatok hiányoznak,
ezért is várjuk a nemzetközi adatokat összefoglaló Eurostudent
kutatástól a hallgatók szociális jellemzőinek rendszeres és
összevetésekre kipróbáltan alkalmas feltárását.

Az előző periódusban 23 európai ország
részvételével végzett Eurostudent kutatás negyedik köre fut jelenleg, a
felvétel 3 évente történik folyamatos nemzetközi szakmai együttműködés
mellett. A program a nemzeti szinteken párhuzamosan gyűjtött hallgatói
adatokat a hazai szakmai felhasználás biztosítása mellett nemzetközi
szintű összevetésben mutatja be, ami jó lehetőséget kínál a magyar
hallgatók európai helyzetének megértésére. Az Oktatási és Kulturális
Minisztériumban döntés született a Eurostudent programhoz történő
csatlakozásról egy komplex, felsőoktatást egészében mérhetővé tevő
indikátorrendszer kifejlesztésének részeként, ami már most aktív
hallgatói, intézményi, szakpolitikai és kutatói egyeztetést kíván.

A Eurostudent program eredményei a felsőoktatási
szakemberek mellett elsősorban maguknak a hallgatóknak és
intézményeiknek szólnak. Jóllehet a felsőoktatás nyilvántartásaiban a
hallgatók már eddig is számos hozzáférhető és publikált statisztikai
adattal szerepelnek, ezek alapvetően a tanulmányok területére
vonatkoznak. Az Eurostudent adatfelvétel révén a magyar hallgatók
számára is megnyílik a lehetőség, hogy akár európai viszonylatban képet
kapjanak arról, hogy milyen a lakhatási és anyagi helyzetük, hogyan
írható le társadalmi hátterük, illetve a képzés alatti mobilitás és az
azt segítő vagy hátráltató tényezők. Ez utóbbi szempont várhatóan a
közeljövő felsőoktatásának meghatározó témája lesz, hiszen a bolognai
folyamat első tíz évét lezáró Leuveni Konferencián a továbblépés fő
irányaként a mobilitás és az élethosszig tartó tanulás került az európai
felsőoktatás átalakításának középpontjába.

 

További információk a programról a www.eurostudent.eu
honlapon