Alakul a gazdasági megszorító csomag; megalakul a Magyar Helsinki Bizottság. Megismerkedünk a Hajdú-Bihar megyei III/III-as 1989-es munkatervével.

Bár Békesi László pénzügyminiszter nagy vonalakban már korábban vázolta, a kormány hároméves gazdasági csomagtervét a konkrét elvonásokkal és a tervezett áremelésekkel az Országos Tervhivatal frissen kinevezett vezetője, Kemenes Ernő jelentette be.

A kormány az energiaárak emelését, a veszteséges vállalatok felszámolásának kezdeményezését, az állami kiadások jelentős csökkentését tűzte célul, egy sor egyéb elvonás bevezetése mellett, amelyek nem mértékük, hanem szimbolikus jelentésük miatt voltak fontosak. (Így az MSZMP állami támogatását 300, míg a Munkásőrségét 150 millióval kurtították meg.) A forint újabb leértékelése egyelőre nem került napirendre. A bejelentést követő SZOT-kormány találkozón a tárgyaló felek kompromisszumos megoldást keresve kissé felpuhították a tervet. Megállapodtak egy 6.6 milliárdos szociálpolitikai csomagban, amely a nyugdíjak, a családi pótlék és egyéb szociális juttatások kompenzálását fedezné, továbbá a kormány lemondott a víz- és csatornadíjak, illetve a lakbérek idei emeléséről. Az energiaárak viszont június 1-től átlagosan 20%-al emelkednek, a benzin pedig május 18-án éjféltől 2 forinttal drágul.

A gazdasági megszorításokról a Kossuth Rádióban (pdf)

Május 19-én megalakul a Magyar Helsinki Bizottság (MHB), az ülésen a Karl von Schwarzenberg elnök által képviselt Nemzetközi Szövetség magyar szervezete. Fő feladata, hogy figyelemmel kísérje, többek között, a helsinki elvekkel ellentétes jogszabályok hatályon kívül helyezését, az országgyűlési és helyhatósági választások lebonyolítását, a Magyarországra érkező menekültek helyzetét és lehetőségeit, a diszkriminatív jogszabályok és a belőlük fakadó hatósági gyakorlat megváltoztatását, illetve tiltakozzon az emberi jogok  megsértés ellen, bárhol történjék is. Az MHB elnöke Mészöly Miklós, két koordinátora pedig Kodolányi Gyula és Kőszeg Ferenc. Összeállításunkból, amely rádióátiratot, sajtóanyagot, fényképeket, állambiztonsági jelentést és egyéb, eredeti dokumentumokat tartalmaz, kiderül, hogy a tervezett alakulásról a szervek, megbízható forrásokra hivatkozva, már április végén jelentettek.

A Magyar Helsinki Bizottság megalakulása (napi operatív jelentés, pdf)

A megyei főkapitányságok III/III-as osztályai 1989-es munkaterveinek bemutatását Hajdú-Bihar megyével folytatjuk. Eszerint hatékonyabb operatív munkára van szükség különösen a nyilvánosság előtt lezajlott rendkívüli események nyomozása során („nagyobb méretű falfirkálás, röpcédula terjesztés”). Folytatják az ellenzéki pártok helyi vezetőinek megfigyelését, s ehhez foglalkoztatási tervet dolgoznak ki több társadalmi megbízott (tmb) számára. Kulturális területen hét „F” dossziés személy ellenőrzése van folyamatban, és szükségesnek mutatkozik öt új hálózati pozíció létrehozása is, pl. a kórusok területén egy (1) tmb számára. Általában, kádervonalon tervezik a jelenlegi két „SZT” státusz kiegészítését a lehetséges hatra, ebből egyet-egyet állítanának be a Kossuth Lajos Tudományegyetemre, illetve a Debreceni Agrártudományi Egytemre.

A Hajdú-Bihar megyei III/III-asok 1989-es munkaterve (pdf)

A mielőbbi többpárti választásokban reménykedő nyugati és magyar közvélemény várakozásait próbálja lehűteni a New York Times-nak adott interjújában Grósz Károly. Ebből idézünk:

Grósz Károly-interjút, illetve hosszú cikket közöl Magyarországról a New York Times. Pontosabban első oldalas és majdnem egyoldalas cikket, benne pedig néhány részletet egy másfél órás interjúból, amelynek leginkább kiemelésre méltó megállapítását úgy összegzi a lap, hogy Grósz Károly szerint a párt legfeljebb hat-nyolc év múlva kockáztatná meg a hatalom elvesztését, szabad választásokon. Maga a nyilatkozat, amelyből az amerikai gyakorlatnak megfelelően csak néhány mondatot idéz szó szerint a lap budapesti tudósítója, Henry Camm? [Kamm], ennél kissé összetettebben hangzik. A párt bolond lenne, ha nem próbálna meg vezető szerepet betölteni, mondta az MSZMP főtitkára. Miért van a párt, ha nincs ilyen ambíciója? Azonkívül, mondja meg nekem, kinek adjuk át a hatalmat? Meg tud nevezni egy olyan erőt, amelynek konstruktív programja van nemcsak az eladósodásunkból következő válság kezelésére, hanem egy új szociális rendszer kiépítésére is? Ha egy hat-nyolc éves periódus alatt politikai erőfeszítésekkel nem tudjuk megnyerni a társadalom támogatását, amelyre a program végrehajtásához szükségünk van, akkor megérdemeljük, hogy elveszítsük a bizalmat, mondta Grósz Károly. Amihez egy meg nem nevezett munkatársa hozzátette, hogy igazi többpárti választások leghamarabb 94-95-re várhatók és a közbeeső időre az MSZMP olyan megállapodást szeretne kötni az ellenzékkel, amely kizárná egy nem kommunista többség létrejöttét a parlamentben. Európának ez a régiója a szocialista világ része lett, magyarázta a nyilatkozó. Ezt meg lehet változtatni, de nem ma és talán még holnap sem. Ez a realitás.”

(Kossuth Rádió, 1989.május 15.)

További dokumentumok 1989-ből az OSA Archivum honlapján »

1989 dokumentumai a TTE honlapján »