Az
először 2001 őszén megrendezett Országos kompetenciamérés 2009. május
27-én hetedik alkalommal méri fel a közoktatásról szóló törvényben
meghatározott tanulók 6., 8., 10. évfolyamos csoportjának teljes körén a
szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást
A kompetenciaméréshez 2006 óta az „Országos
készség- és képességmérés” is csatlakozott, amely a kompetenciaméréssel
egy időben a 4. évfolyamos tanulók alapkészségeinek fejlettségét
vizsgálja.
A felmérést minden
iskola minden 4., 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja. Idén 2961
iskola összesen 4261 telephelyén több, mint 400.000 diák vesz részt a
mérésben.
A fenntartók, iskolák
és telephelyek eredményeiről 2010. február 28-ig nyilvános jelentés
készül, amely az ohkir.gov.hu/okmfit
oldalon lesz elérhető. A tanulók a mérés során kapott mérési
azonosítójuk birtokában megismerhetik majd saját egyéni eredményeiket
is.
A fenntartói, iskolai és
telephelyi jelentések segítik az iskolákat abban, hogy a két felmért
területen objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék
erősségeiket és gyengeségeiket.
A
mérés a teljesítményeket nem csak abszolút skálán mutatja be, hanem a
tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családi háttérindex
segítségével azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai teljesítményét is
láthatóvá teszi, amelyek nem a legjobb körülmények között élő,
legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak.
A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a
kerettantervek, vagy az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített
tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, a felmérés nem az adott
tanévi tananyag ismeretanyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy
a diákok által a közoktatásban addig elsajátított ismereteket milyen
mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok
megoldásában.
A szövegértés
területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez,
magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó
kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések
levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy
egészének értelmezését várják el a tanulóktól.
A matematikai eszköztudás területén pedig a feladatok
valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma „matematizálását”,
megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika
különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések
és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai
jellemzői és valószínűsége).
A
felmérés tartalmi kerete (amely meghatározza a műveleti területek belső
arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét,
az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, vagy
épp az alkalmazott szövegtípusokat) megjelent a közoktatás
minőségbiztosításáról szóló 3/2002. rendelet mellékleteként.