Rendszerváltás
20 – Szembenézés és párbeszéd. A Szembenézés Alapítvány
műhelykonferenciája a rendszerváltás szimbolikus évfordulóján – a Nagy
Imre és mártírtársai kivégzésére emlékező újratemetés után húsz évvel –
2009. június 16-án.
A
rendszerváltás szimbolikus évfordulóján – a Nagy Imre és mártírtársai
kivégzésére emlékező újratemetés után húsz évvel – konferenciánk a
történelmi múlttal való szembenézés hiányának okaival és
következményeivel való szembenézésre, egyfajta összegzésre sarkall.
Vizsgáljuk a rendszerváltozásnak a szembenézés állapotára és a
szembenézés lehetőségére gyakorolt hatását, azt, hogyan torzul a múlt –
például a rendszerváltó politikai elit legfőbb identifikációs pontja,
1956 –, és hogyan lesz ellentmondásos és durva ellentétek forrása.
Másképp: a rendszerváltás hogyan vált újfajta demokráciadeficit
forrássá. A jelenségen való elgondolkodás és a párbeszéd kezdeményezése,
a rendszerváltó szellemi elit részeként is kötelez bennünket.
A konferencia interdiszciplináris
megközelítésű. Délelőtt a posztmodern történetírás lesz
terítéken. A történelemtudósok arra keresik a választ: létezik-e
objektív történetírás, megismerhető-e a történelmi múlt a maga
teljességében, vagy csak annak narratívái. Ennek kapcsán arról szólnak,
hogy beszélhetünk-e általában a történelmi múlttal való szembenézésről,
vagy csak a történelem bizonyos olvasataihoz alakíthatunk ki viszonyt?
Délután szociológus, esztéta, teológus, médiakutató, filozófus
előadóink a történelem-ismeretet és a szembenézés állapotot elemzik.
Nem elégednek meg az általános kép bemutatásával, azt is vizsgálják,
hogy a politika, a jog, a gazdaság, a vallás, az oktatás, a média és a
kultúra – benne a tudomány és a művészet – és ezek intézményrendszere
hogyan és milyen mértékben felelős a kialakult helyzetért, s hogy milyen
szerepet tölthet be e helyzet
megváltoztatásában. A konferenciával
párhuzamosan Ifjúsági Rendszerváltó Műhely lesz, amelyben játék,
beszélgetés és dokumentumok segítenek megismerni és megérteni a
Kádár-rendszert és az ezt követő demokratikus
fordulatot.
Este Rendszerváltó
Kerekasztalunkhoz várunk az egykori ellenzéki kerekasztalnál helyet
foglaló, a későbbi pártokhoz és azok holdudvarához csatlakozott
személyiségeket, hogy föltegyük nekik a kérdést: Ezt akarták? Erre
gondoltak? Szerintük kik és mit rontottak el, hogy Kádár „ma is
él”?
Helyszínválasztásunknak is
jelentősége van. A sokszínű, párbeszédre, toleranciára, az egymásra való
nyitottságra épülő programjairól ismert, sajátos művelődési központ, a –
nemcsak nevében – Nyitott Műhely filozófiája harmonizál a
konferenciarendező Szembenézés Alapítványéval.
Konferenciánkat alapítónk, Halda Aliz emlékének
ajánljuk, aki éppen egy esztendeje nincs velünk.
Halda Aliz a demokratikus ellenzék tagjaként a
rendszerváltás e szimbolikus napjának egyik előkészítője volt, azon
ötvenhatosok egyike, akik érzelmeik elé helyezték a történeti hűség
iránti igényüket. Tiszta, okos, szigorú, mégis megértő lénye, soha nem
oktrojált véleménye hiányzik azoknak, akik oly szerencsések voltak, hogy
ismerhették Őt.