Hiánypótló, egyben rendhagyó kötet az
Iszlám kulturális lexikon, amelyet az idei Ünnepi könyvhétre jelentetett
meg a Corvina Kiadó; a szerző Simon Róbert orientalista, egyetemi
tanár. (Forrás: FN)

A
kötet azért is különleges, mert egyszerzős: készítője egyedül írta a
címszavakat, a mintegy harminc esszét, és ebből állította össze a
tekintélyes, 416 oldalas kötetet. Az iszlamista tudós szerint az a jó
lexikon, amelyben az egyik cikk utal, mutat a másikra, az összetartozó
kulturális mozzanatokat egybefűzi.

A címszavakat és a személyeket, akik szerepet
játszottak az iszlám kultúrában, Simon Róbert választotta ki. A tudós
többek között Dante és az iszlám kapcsolatáról is esszét írt a
lexikonba, de értekezik iszlám értelmiségi típusokról és az iszlámmal
összefüggő téveszmékről is.

Cikkszó például a
mohamedán, „ezt a kifejezést soha nem szabad használni, mert az iszlám
középpontjában Allah áll, és nincs közvetítő közte és a hívő között,
mint ahogy Jézus a katolikus vallásban közvetítő az Isten és a hívő
között”. A muzulmán szó a muszlim perzsa formája; a helyes kifejezés a
muszlim, jelentése iszlámot valló hívő.

A fátyolviselésről a szerző elmondta: Mohamed próféta
a Koránban, az iszlám szent könyvében eredetileg csak az ő asszonyai
számára írta elő, hogy ékszereiket, díszeiket ne mutogassák. A
fátyolviselés a XX. századtól az előkelő és a városlakó nők között
terjedt el, és legalább tízféle formája van, a beduin asszonyok azonban
nem hordanak fátylat.

A professzor beszélt a
képtilalomról is, ami lassan, sokszínűen alakult ki az iszlám világban;
alapja az, hogy Allah az egyedüli teremtő, nem lehet megkettőzni.

A szertartásokat is leírja a lexikon, például a
lábmosást. Ezt csak akkor kell elvégezni a mecset kertjében levő kútnál,
ha istentiszteletre érkezik a hívő, egyébként a mecsetbe lábmosás és
cipő nélkül lehet belépni.

Simon Róbert a
kötetben azt is elmagyarázza, hogy a kert az iszlámban alapvető, a
gyönyörök gyönyöre Belső-Ázsiától Indiáig. Azért fontos a kert, mert az
iszlám világban a legtöbb helyütt mostohák a földrajzi viszonyok és a
szép kert ezen a tájon az egyik legfőbb jótéteménynek számít: ezért is
megragadó a Paradicsom leírása a Koránban.