A
tanárok jó része úgy látja, hogy nem, vagy csak ritkán érkezik
visszajelzés a munkájával kapcsolatban, és ennek alig van hatása a
bérezésre – derül ki az OECD felméréséből. (Forrás:
Kölöknet)

A 23 ország 200 iskolájában, mintegy 5
000 felsős tanárral végzett, TALIS nevű kutatás szerint Magyarországon
kiugróan sok tanár gondolja azt, hogy a vulgáris beszéd, illetve a
fizikai bántalmazások komolyan zavarják a tanítás
folyamatát.

A kutatásban részt vett pedagógusok
többsége szerint nem ismerik el kellőképpen a munkájukat. Alig több mint
egymarmaduk számolt be arról, hogy megdicsérték őket, illetve
egyértelmű visszajelzést kaptak, és mindössze 10 százalék gondolja úgy,
hogy ezek érdemi változást hoztak az anyagi juttatásokat illetően.
Magyarországon ennél valamivel többen, tízből négyen látják úgy, hogy az
iskola vezetése észreveszi és jutalmazza azt, ha fejlesztik a
munkájukat.

Az oktatási intézmények légkörét is
eltérően ítélték meg az egyes országokban. Itthon a 37 százalékos TALIS
átlaghoz képest kiemelkedően magas, 77 százalék volt azok aránya, akik
szerint a vulgáris beszéd és a káromkodás komolyan akadályozza a munkát.
Hasonlóan magas, 70 százalék feletti volt a tanórai rendzavarás miatt
panaszkodók aránya – a többi országban ez 58 százalék körül alakult.
Magyarországon az átlagnál súlyosabb problémának ítélik a rongálásokat
(a 25%-os átlaggal szemben 53%), a diákok közötti megfélemlítést (33-mal
szemben 46%), illetve a diákok közötti fizikai bántalmazásokat (15-tel
szemben 35%). A TALIS-országok átlagához képest kisebb gondnak tűnik
viszont az alkohol- és kábítószerfogyasztás, valamint az iskolából való
késés.

Ami a tanítási gyakorlatot illeti,
nemzetközi szinten ma már erőteljesebben érvényesülnek a diákok
aktivitására építő tanítási stratégiák. Magyarország ebből a szempontból
a középmezőnyben van, a tanárok közötti együttműködés terén azonban
lenne mit javítani. Itthon inkább a segédanyagok cseréje és az ezekről
folytatott diskurzus jellemző a tanárok között, míg a valóságos
folyamatban való együttműködés – a team-munkában tanítás, a konkrét
tapasztalatok megosztása, a házi feladatok összehangolása – kevésbé
elterjedt.

A továbbképzésekkel viszonylag
elégedettek a magyar tanárok, ám érdekes módon sokkal többen vesznek
rajta részt az idősebb generációból, mint a fiatalok közül. A nemzetközi
átlaghoz képest (35 százalék) sokkal kevesebben vesznek részt
kutatásokban, az óralátogatás azonban népszerűnek mondható. A
pedagógusok szerint egyébként három területen lenne a legnagyobb szükség
továbbképzésre: a speciális tanulási igényű diákok oktatásával, a
viselkedési és fegyelmezési problémákkal küzdő diákok kezelésével,
valamint a számítógépes ismeretek bővítésével
kapcsolatban.