Néprajzi
Múzeum: 2009. június 27. – 2010. november 28. A kiállítás arra a
kérdésre keresi a választ, hogy a magyarok finnekről alkotott képét
milyen tényezők alakították és befolyásolták a 19. század végétől
napjainkig.
hagyományos kultúra
elemeitől elindulva, a finn-magyar kapcsolatokat felvázolva eljut
napjaink meghatározó finn cégeinek termékeihez, a finn példa, a finn
csoda okainak feltárásához, bemutatásához és
értelmezéséhez.
A kiállítás
gondolati vezérfonala a hagyomány kérdése. Bemutatja a finnek
hagyományhoz való viszonyát, ennek változását, s ezen keresztül
utalásokat tesz a magyarok viszonyulásaira is. A hagyomány vagy a
hagyománynélküliség a társadalom szervezőereje? Hogyan viszonyul
egymáshoz a tradíció és a (poszt)modernitás?
A kiállítás praktikus szervezőerejét a sztereotípia
fogalma jelenti: a másik népről alkotott kép és ennek viszonya saját
önképükhöz. Néhány kiemelt, középpontba állított fogalom és jelenség
(természethez való viszony, az erdő primitív népe, szauna, mökki,
design, sport stb.) segítségével – sokszor ismétlődő motívumokkal –
vezet végig a jól ismert képzeteken, értelmezi, sok esetben
újraértelmezi őket.
Módszertani
vezérfonalként a reflexivitás fogalmát igyekszik használni, a felvetett
kérdéseket a változásban bemutatva. Hogyan jelennek meg a bemutatott
kérdéskörök a reflexiók különböző szintjén: a tudományosság, a finnekhez
valamiért vonzódó közember, illetve a hétköznapi ember szintjén? A
kiállítás bevezető része a finn és a magyar történelem hasonló elemeit, a
kapcsolatokat és ezek értelmezését helyezi a középpontba. Arra a
kérdésre keresi a választ, hogy valójában miért is olyan fontosak nekünk
a finnek. Foglalkozik a finnugor rokonság, a Kelet és Nyugat közötti
helyzet, a kisebbségekhez való viszony, az agrártársadalomból ipari
társadalomba való átmenet kérdéseivel.
A kiállítás következő egysége kiemelt, „sztereotip”
példákon keresztül mutatja be a magyarok számára jellemzőnek vélt „finn
kép”-et. A fő tematikus vezérfonal itt az „erdőből a civilizációba”
gondolata, hiszen – leegyszerűsítve – ez a „finn csoda” lényege. Az
izgalmas persze az, hogy közben miként marad meg a természetközeliség,
és milyen elemek maradnak állandóak (például szauna, mökki, sisu stb.).
Az
egyes termek tematikái a
következők:
Erdőből a városba (erdő, szauna, mökki, finn
építészet)
A Kalevalától a finn
metálig
A hótalptól az autóversenyzésig (az erdei sportoktól a
legfejlettebb technikai
sportokig)
A gumicsizmától a
Nokiáig
A finn népviselettől a
Marimekkóig
A kéregedénytől a finn
designig
A
kiállítás tárgyi anyagát három réteg alkotja: alapvetően a Néprajzi
Múzeum Európa-gyűjteményének finn anyagára és más magyarországi múzeumok
finn vonatkozású tárgyaira épít; számít továbbá a finn kultúra iránt
érdeklődők által behozott tárgyakra is. Harmadik rétegét a MaDok
tárgyvásárlási pályázatából vásárolt mai tárgyi világ
jelenti.
A kiállítás
rendezői: Szarvas Zsuzsa főrendező Bata Tímea, Kerezsi
Ágnes és Szojka Emese rendezők