Az általános
iskolában történelemórán oktatni kellene a Kádár korszakot és a
rendszerváltást, de úgy tűnik, erre a történelemtanárok nagy része nem
vállalkozik. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke ezzel
kapcsolatban nyilatkozott a 168 órának.
Nem irigylem a történelemtanárokat, zavaros
időket élünk, s még nem beszéltük ki Trianont, 56-ot, s a
rendszerváltást sem. Ezek után mit várhatunk
tőlük?
Valóban, nem
beszéltük ki történelmünk fontos traumáit. Ugyanakkor a tanárokat jó
néhány évtizede nem becsülik eléggé, sem erkölcsileg, sem anyagilag.
Napjainkban a megítélésük tovább romlott, sok szülő legyint rájuk, netán
lehülyézi őket a gyerekek előtt. Immár a falvakban sem örvendenek a
pedagógusok olyan köztiszteletnek, mint régen. Egyre kevesebb az igazi
tanár, akikre felnézhetnek, s húsz év múlva is emlékezni fognak a
diákok. Az egyetemi oktatók rémregényeket mesélnek a történész szakra
beiratkozottakról.
Én már
hallottam olyan esetről, amikor a hallgató azt sem tudta, mikor volt a
honfoglalás.
Lehet, de
talán itt még nem tartunk. Tudni kell: az iskola, a tanár mozgástere
korlátozott, a több évtizeddel ezelőttihez képest csökkent. A diákok
ismereteik 60 százalékát a netről és a tévéből szerzik. Ma a tanárnak
még arra is fel kellene készítenie a diákot, hogy a neten könnyen
eltévedhet, hiszen a hiteles információtól egy-két kattintásra és
áltudományosat, hamisat is találhat. Napjainkban nem tartható az az
alapállás, hogy a tanár mindent tud, a diák meg semmit. Immár a diák a
pedagógus partnere. Nemegyszer vitában kell meggyőzni a diákokat. Én, ha
1944-45-ről vagy ’56-ról tanítok, a diákoktól azt kérem, mondják el, az
ő családjuk miképp élte át ezt az időszakot. Nem lesz két egyforma
történet, de mindegyiknek megvan az igazsága.
Miért nem tanítja a tanárok többsége a Kádár
rendszert és a rendszerváltást a 8. osztályban, amikor az egyébként
kötelező lenne?
A tanárok
nincsenek erre kellően felkészítve. Elengedhetetlen lenne a
történelemtanárok továbbképzése, ugyanakkor az erre fordítható
költségvetési forrás az utóbbi években folyamatosan csökken. A
Kádár-rendszer vagy a rendszerváltás tanításakor a tanárt
visszatarthatja az is, hogy mit szólnak majd ehhez a szülők, hogy reagál
az igazgató, netán a polgármester. Egy éve egy Budapest környéki
iskolában annak tudatában neveztek ki egy iskolaigazgatót, hogy az
illető – korábbi tevékenysége alapján – nem áll távol a náci eszméktől.
Sok szülő tiltakozott, néhányan elvitték az iskolából a gyereküket, de
az igazgató ma is a helyén van. Vajon egy ilyen helyzetben mit mondhat a
történelemtanár?