A katalán és a magyar nép közös múltjára derül fény a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki tárlatán, mely 2009. szeptember 5-én nyitja meg kapuit, és 2009. november 29-ig látogatható.

A szeptember 5-én megnyílt Királylányok messzi földről – Katalónia és Magyarország a középkorban” című nemzetközi anyagot bemutató katalán-magyar kiállítás megrendezésének ötletét az adta, hogy a legnagyobb katalán uralkodó, I. (Hódító) Jakab születésének 800. évfordulóját 2008-ban ünnepelték 2008-ban Katalóniában.

A Katalán Autonóm Közösség, illetve a Magyar Köztársaság kulturális kormányzata 2005 májusában egy szándéknyilatkozatot, 2006. április 7-én pedig együttműködési megállapodást írt alá. A 2009-ben megvalósított kiállítás házigazdája és felelős szervezője Barcelonában a Katalán Történeti Múzeum, Budapesten pedig a Magyar Nemzeti Múzeum.

A barcelonai és a budapesti tárlaton kiemelkedő műtárgyak és modern multimédiás eszközök felhasználásával mutatják be a két ország létrejöttét, a köztük fennállott – többnyire dinasztikus – kapcsolatokat, valamint azokat a főbb sajátosságokat, amelyek a két nép gazdaságát, társadalmát, kultúráját jellemezték. Mindez segíthet a mai kor emberének megérteni azt: e két, egymástól távoli terület népei nagyjából ugyanabban az időben miféle alapokról indulva, milyen változásokon keresztül jutottak el a mai valóságig?
A kiállítás a két ország történetének az alábbi érintkezési pontjait mutatja be:

1. Katalónia-Magyarország: Európa két arculata: a katalán és a magyar terület, társadalom és kultúra bemutatása: két, egymástól eltérő földrajzi, kulturális és történelmi tényező, mely jelenleg az egyazon közös európai politikai és kulturális térségen osztozik. Ez a tér alkotja a kiállítás bevezető részét, mely alapot nyújt a látogató közönségnek a két ország megértéséhez.

2. Ezer évvel ezelőtt: az első kiállítási tér a látogatókat a X. század utolsó évtizedeibe és a XI. század közepére kalauzolja, amikor létrejött a magyar királyság és a katalán grófságok függetlenné váltak a karoling monarchiától. Az időbeli egybeesés ellenére, a két terület politikai, társadalmi és kulturális identitása két egymástól teljesen eltérő folyamaton keresztül alakult ki. Éppen ezek azok a sajátosságok, melyekre a kiállítás gondolatmenete összpontosítani kíván.

3. Messzi földre utazók: ez a második nagy kiállítási tér alkotja a kiállítás legfontosabb, konceptuális részét. Célja a katalán-magyar történelmi kapcsolatok bemutatása a középkor derekán (XII-XIII. század), amikor is a két országot összekötő politikai szálak a legerősebbek voltak. A téma vezérfonalát a két királyság között szövődő dinasztikus kapcsolatok alkotják, melyek két, különösen erős és életképes, rendkívüli területi és politikai terjeszkedést mutató királyság meglétéről tanúskodnak. A kiállítás ezen része különös figyelmet fordít Imre király és Aragóniai Konstancia, valamint I. Jakab és Árpád-házi Jolánta házasságára.

4. A királyi ház szentsége: a kiállítás ezen részének középpontjában Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1230) áll, aki szakított a női szentség uralkodó modelljével, amely a szüzességet helyezte előtérbe. Feleségként és anyaként szállt szembe férje családjával, akik korlátozni akarták a szegények segítésében. Ez a példa vonzotta a nemesi és a királyi családok asszonyait.

5. Királyi látogatás: a középpontban az 1414-es konstanzi zsinat és Luxemburgi Zsigmond Perpignanba tett utazása áll.

6. Aragóniai Beatrix: 1476-ban tartották meg Hunyadi Mátyás magyar király és Aragóniai Beatrix, a nápolyi trónt apjától, V. Alfonztól öröklő Aragóniai I. Ferdinánd (1458-1494) lányának esküvőjét. A katalán és a magyar dinasztia közötti utolsó találkozás a középkor alkonyán jött létre, olyan pillanatban, amikor Európában mélyreható változások mentek végbe. Ezen a harmadik frigyen keresztül szeretné bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum a két országban a XIII. század óta végbement változásokat.

A barcelonai és a budapesti kiállításokon 8 ország 38 kulturális intézményének 303 műtárgyát mutatják be, azonban a két helyszínen megtekinthető anyag összetételében eltéréseket mutat. Ennek egyik oka, hogy a pergamenből készült műtárgyak esetében a nemzetközi szabályozás szerint ugyanazt a műtárgyat 3 éven belül 4 hónapnál hosszabb időtartamra nem lehet kiállítani. Így a szakemberek a rendezés során azt az elvet követték, hogy a kérdéses tárgyakat azonos kvalitású anyagokkal helyettesítik: pl. míg Barcelonában Aragóniai Beatrix végrendeletét tekinthette meg a nagyközönség, addig Budapesten Beatrix és Mátyás házassági szerződését mutatják be. A hazai megnyitóra olyan különlegesség is érkezik Zárából, mint az Irgalmas Szűzanya (Ara Coeli) oltárkép, a Szent Ferenc templom sekrestyéjéből (1480 körül), vagy a Veszprémvölgyi Apácamonostor kiváltságlevele, mely most először hagyja e Magyar Országos Levéltár falait (1109-ben Könyves Kálmán király által került átírásra és megerősítésre).

A Királylányok messzi földről – Katalónia és Magyarország a középkorban című tárlat kurátorai: Révész László, Ritoók Ágnes, Biczó Piroska, Kiss Etele

A november 29-ig látogatható kiállítást 1000-1000 példányban kiadott, katalán és magyar nyelvű reprezentatív katalógus teszi teljessé és maradandóvá. Ennek lapjain a bemutatott tárgyakon kívül helyet kapnak a két ország neves kutatóinak tanulmányai is.

A Magyar Nemzeti Múzeum színes, változatos programcsomagot állított össze a tárlat nyitva tartási idejére: előadások, koncertek, iskolai és családos programok várják a nagyközönséget. 4 szombaton éjszaka is, szerdánként pedig 20:00 óráig zajlanak majd az események. A múzeum falain kívül az Örökmozgóban Filmklub indul „Szentek és Elveszettek” címmel.

A kiállítás honlapja »