Tömegtüntetést
szervez november 7-re a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Azt mondják, a kormány legalább 46 milliárd forintot akar kivenni a
közoktatás jövő évi kasszájából a kőbe vésett 120 milliárdos
önkormányzati nadrágszíj összehúzás keretében. (Forrás:
Hírextra)

Röviden összefoglalva a
lényeget, a Kerpen Gábor vezette PDSZ a közoktatás több településen
történő összeomlását vizionálja arra az esetre, ha a jelenlegi
formájában megy át a jövő évre szóló költségvetési tervezet. A
HírExtrának nyilatkozva ugyanakkor a szakszervezet elnöke az
érdekképviselet terveinek, álláspontjának részletes kifejtésére is
vállalkozott.

Mint kiderült, a
PDSZ-ben a következő hetekben három „akcióra” készülnek: először is, még
a héten leülnek tárgyalni az önkormányzati szövetségekkel, méghozzá
azért, hogy közösen alkossanak olyan javaslatot, amely a közoktatás
„közelgő összeomlását” megakadályozza.

Egy másik körben – szintén ezen a héten – Hiller István
oktatási miniszterrel is alkalmuk lesz egy asztalhoz ülni. Ezzel
kapcsolatban Kerpen azt közölte a HírExtrával, „remélem, hogy sikerül
majd több számban egyetértenünk, de annyira naiv nem vagyok, hogy azt
gondoljam, minden kérdést sikerül tisztázni.” Mindazonáltal az oktatási
kormányzattal való párbeszédet „jó jelnek” nevezte.

A harmadik akció pedig egy november 7-re tervezett
tiltakozó demonstráció lesz, amelyre több ezer embert várnak az
ágazatból. A szakszervezeti vezető által „országos szülői értekezletnek”
nevezett megmozdulásról jelen pillanatban annyit tudni, hogy valamelyik
fővárosi közterülten zajlik majd.

Álvisszapótlásra készülnek a
szocialisták?

Kerpen Gábor szerint
óriási, mintegy 63 milliárd forint a különbség a szakszervezet és a
kormány által elégségesnek ítélt 2010-es oktatási források között. A
vitatott összeg a PDSZ elnöke szerint nagyrészt három tételből tevődik
össze.

Jelentős hiány fakad Kerpen
szerint még abból, hogy három évvel ezelőtt a parlament úgy döntött,
bevezeti az úgynevezett teljesítményalapú finanszírozást az addigi
gyereklétszám alapú helyére. A PDSZ-vezető szerint a teljesítményelvű
rendszer rögzíti például az átlagos osztálylétszám utáni
forráselosztást, melynek létszámnövelő hatása miatt ma már 30-40 fős
osztályok sem ritkák egyes településeken.

A másik tételt a PDSZ-elnök egyszerűen „általános
elemnek” nevezi, amely az egy tanulóra vonatkozó éves normatíva hét és
fél százalékos csökkenését takarja.

Harmadikként az ingyenes, illetve államilag támogatott
gyermekétkeztetés normatívájának visszanyesését említi, amely mintegy 17
milliárd forintos spórolást jelentene a költségvetésben. A
szakszervezeti vezető úgy véli, tévesen jelent meg a sajtóban, hogy a
kormány a szocialisták ellenállása miatt visszacsorgatja az említett
összeget a gyermekétkeztetési alapba.

Szerinte annak, hogy kivonnak forrásokat az ingyenes és
támogatott közoktatás finanszírozásából, nem az a következménye, hogy
kevesebb gyermek fog fizetésmentességet kapni, hanem, hogy az
önkormányzatoknak kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Szerinte a
szocialisták valójában az önkormányzatok egyéb bevételei között találták
meg a 17 milliárd fedezetét, például az önhibájukon kívül csődbe került
önkormányzatok keretéből vonnának el kétmilliárd
forintot.

Szóba hozza még a
pedagógiai szakszolgálatoknak, az alapfokú művészeti oktatásnak, illetve
a pedagógusok szakkönyvvásárlására nyújtott állami támogatás
csökkentését. Ez utóbbit különösen nehezményezi, mondván, a 14 ezer
forintról 4 ezer forintra zsugorított összegből havonta még egy
folyóiratot sem vehetnek majd a pedagógusok, miközben az állam mindössze
200 milliót spórol.

A szaktárca
kivár

Kerpen Gábor azt mondja, ha a
kormány vissza is adná a gyermekétkeztetés kasszájából hiányzó 17
milliárdot, akkor is mintegy 47 milliárd forint veszteséggel nézne
szembe a magyar oktatás a következő évben – a jelen állás szerint. A
félreértések elkerülése érdekében azonban tisztázandó: ez az összeg
része a Bajnai Gordon miniszterelnök által kőbe vésett 120 milliárd
forintos önkormányzati megszorító csomagnak, nem plusz lefaragásként
jelenik meg tehát a költségvetésben. (A közoktatást 90 százalékban az
önkormányzatok tartják fenn Magyarországon.)

A Kerpen Gábor által elmondottakról természetesen
szerettük volna megkérdezni az Oktatási és Kulturális Minisztériumot
(OKM) is, ám a szaktárca mindössze annyit reagált megkeresésünkre, hogy
„a jövő évi költségvetés tervezése folyamatban van, az Oktatási és
Kulturális Minisztérium a lehetséges módosításokra tekintettel a
költségvetési kérdésekben csak a tervezet végleges elkészülte után tud
pontos információkat nyújtani.”