Osztálypénz,
kulturális hozzájárulás, fénymásolási pénz – tanévenként akár húszezer
forint plusz költséget is jelenthetnek a családoknak azok az
alkalmanként egy-kétezer forintos összegek, amelyeket az iskolák szednek
jogszerűen vagy éppen indokolatlanul. Az [origo] utánajárt, milyen
befizetések kötelezőek, és melyeket utasíthatja vissza a
szülő.

„Az osztálypénz havonta
ezerötszáz forint, félév elején ezer forintot adunk be fénymásolásra,
ezer forintot kulturális rendezvények szervezésére. További háromezer
forint az úszóbérlet, és még ehhez jön a kirándulások ára, mert az
osztálypénz rendszerint nem fedezi az utazás teljes költségét” – veszi
sorba az iskolai kiadásokat Németh Éva, akinek kisebbik lánya most
hatodikos, nagyobbik lánya pedig szeptemberben kezdte el a gimnáziumot.
Számítása szerint tanévenként a tankönyvek, felszerelések, illetve az
iskolai étkezés árán túl legalább húsz-harmincezer forint elmegy olyan
iskolai kiadásokra, mint például az osztálypénz vagy a kulturális
hozzájárulás. „Amikor a szülői értekezleteken beadok egy-egy ezrest, nem
tűnik soknak, csak így, ha összeszámolom. Nekünk szerencsére nem okoz
gondot ezeknek az összegeknek a befizetése, de sokaknak igen. Az első
gimnáziumi szülői értekezleten néhányan kérték is, hogy ne kelljen
osztálypénzt fizetni, végül azonban a többség mégis úgy döntött, hogy
havonta adjuk be, mert ez az intézményben a szokás” –
magyarázza.

Pedig osztálypénz
fizetésére egyetlen szülő sem kötelezhető, ahogy a tanulmányi
kirándulásokat, a testnevelésóra helyett tartott úszó- vagy
korcsolyaórák árát sem lehet kifizettetni a családokkal. Elvileg. Az
[origo]-nak nyilatkozók szerint a szülők többsége egyáltalán nincs
tisztában azzal, mit kötelező és mit nem kötelező befizetni. Sőt, az
oktatási biztos beszámolója szerint sok esetben maguk az
intézményvezetők sem tudják, milyen célra milyen összeg befizetését
kérhetik a családoktól.

„Rengeteg
panasz érkezik hozzánk azzal kapcsolatban, hogy mi mindenre kérnek pénzt
az iskolák. Megkértem jó néhány szülőt, írják össze, milyen témákról
volt szó az idei tanév első szülői értekezletén. Nem volt meglepő az
eredmény. A megbeszélendők elsöprő többsége a pénzről szólt: mennyit
kell befizetni az erdei iskolára, milyen papucsot kell venni, mennyi
legyen az osztálypénz, és még hosszan sorolhatnám” – mondja Keszei
Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke,
aki olyan kevésbé ismert előírásokra is felhívja a figyelmet, mint hogy
az intézményeknek minden egyes befizetett tételről nyugtát kellene
adniuk, és szabályosan könyvelniük kellene a befolyó pénzt. „Ez szinte
sehol nem valósul meg, pedig APEH-állásfoglalásunk is van róla” – teszi
hozzá.

Tanulmányi kirándulások és
extra sportágak

Az [origo]-nak
nyilatkozó szülők leggyakrabban a testnevelésórákon oktatott „extra”
sportágakért, illetve a tanulmányi kirándulásokért fizetnek az
intézményeknek – pedig az Oktatási és Kulturális Minisztérium szerint
ezeket a befizetéseket nem lehet kötelezővé tenni. „A kötelező tananyag
elsajátításához kapcsolódó foglalkozásokért nem kérhet pénzt az iskola a
szülőtől. Lehet például természetismeretet az iskola épületében
tanítani, de lehet azon kívül, erdei iskolában is. Ez utóbbi költségeit
azonban nem lehet a szülőkre hárítani, ha ott olyan követelményekre
készítenek fel, amelyek beszámítanak az értékelésbe, amelyek teljesítése
hiányában a tanuló elégtelen érdemjegyet kaphat, azaz anyagi okok miatt
veszélybe kerülhet akár a tankötelezettség teljesítése is” – áll a
tárca közleményében.

Vagyis a
tanítási napon szervezett tanulmányi kirándulásért, a testnevelésóra
ideje alatt tartott úszás- vagy korcsolyaoktatásért nem kérhet pénzt az
iskola, viszont a diákoknak ugyanúgy kötelező ezeken részt venni, ahogy a
sima tanórákon. Ezzel szemben az osztálykirándulás legálisan fizetős,
de fakultatív program – azoknak sem kell szülői vagy orvosi igazolást
bemutatniuk utólag, akik nem mentek el rá.

Az
[origo] (Szabó Fruzsina) teljes cikke
»