Ma
szavaz Országgyűlés arról a Magyar Bálinthoz kötődő javaslatról, amely
lazítana a szigorú kronologikus oktatási metodikán, szaktantárgyak
helyett pedig műveltségi területek szerint osztaná föl a tananyagot
egészen a hatodik osztály végéig. (Forrás: Népszabadság)

„Nem kellene ötödik osztályban Homérosznál
elkezdeni az irodalomtanítást, majd nyolcadikban, idő hiányában, semmit
nem tanulni a XXI. századi irodalomról, azután középiskolában mindent
elölről kezdeni, és szintén semmit nem tanulni a kortárs irodalomról az
érettségi évében.” Ezzel is indokolta Magyar Bálint SZDSZ-es képviselő
azt módosító indítványt, amely a 12 évfolyammal működő iskolákban –
mintegy 200 ilyen intézmény van – lehetőséget nyújtana arra, hogy
hatodik osztályig folytassák a nem szakrendszerű
oktatást.

Egy ilyen irányú
javaslatot a volt oktatási miniszter Sándor Klára SZDSZ-es
képviselőtársával már a tavaszi ülésszakban is benyújtott – és ennek az
Országgyűlés oktatási bizottsága zöld utat is adott -, szeptemberben
azonban ezt visszavonták. Az ugyanis a nyolc évfolyamos gimnáziumok
eltörlését is tartalmazta: ezzel pedig a szocialisták nem értettek
egyet. A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztését ráadásul kötelezővé
tette volna a 12 évfolyamos iskolákban. Mindez tavasszal nagy vitákat
váltott ki: sokan úgy értelmezték, hogy a tantárgyak eltörlése a
cél.

– Erről szó sincs – szögezte le
Magyar Bálint. – A nem szakrendszerű oktatás valójában azt jelenti,
hogy műveltségi területek szerint folyik a kulcskompetenciák
fejlesztése. Az alsó tagozatban most is eszerint tanítanak: mégis van
írás-, olvasás- vagy matematikaóra. A matematika például önálló
műveltségi terület a nemzeti alaptantervben, a földrajz, a biológia, a
kémia viszont együtt, a természetismeret órán jelenne meg – magyarázza
Magyar Bálint. Vagyis: nem szűnnének meg a tantárgyak, csak a szigorú
szaktárgyi bontás lazulna.

Ennek ellenére a most
zárószavazásra váró, szeptemberben újból benyújtott javaslat –
szocialista nyomásra – már csupán választható módon vezetné be ezt az
oktatási formát a 12 évfolyammal működő iskolákban. A volt oktatási
miniszternek azonban nem titkolt célja, hogy ezáltal – a „jó példát
bemutatva” – a jelenlegi 4+4+4-es felől (alsó tagozat, felső tagozat,
középiskola) hosszabb távon a 6+6-os szerkezet felé tolja a magyar
iskolarendszert. A szándék az, hogy hat évig tartó alapozó szakaszra
épüljön rá a későbbi szigorú szaktárgyi
oktatás.

Magyar azt mondja: a diákok szövegértési
és matematikai képességét mérő PISA-vizsgálatok egyértelműen azt
mutatják, hogy a hosszabb alapozó szakasz javítja a diákok
teljesítményét. – Függetlenül az oktatásra fordított pénz mértékétől,
azokban az országokban teljesítenek jól a diákok, ahol a 6+6-os
szerkezet működik, a hazánkéhoz hasonló, 4+4+4-es iskolarendszert
fenntartó országok hátul kullognak – mutatott
rá.

A változtatást Magyar Bálint szerint indokolja
az is, hogy ma már 18 éves korig tart a tankötelezettség, így minden
diák 12 évig ül az iskolapadban. Fölösleges nekik tehát mindent kétszer
megtanítani, miközben az alapok megerősítésére nincs idő. Hozzátette: az
elmúlt 30-40 évben két-háromszorosára duzzadt az elsajátítandó
ismeretanyag, az iskolákat a lexikális adatok dömpingje jellemzi,
mindeközben rengeteg diák küzd alapvető írás-olvasási
problémákkal.

Megjegyezte: a politikai elit tudja,
mi a jó oktatási forma, hiszen hat évfolyamos gimnáziumokba járatja
gyermekeit, eközben viszont álságos módon tiltakozik a 6+6-os rendszer
bevezetése ellen. A Fidesz ugyanis nem ért egyet az elképzeléssel:
továbbra is a 8+4-es iskolarendszert támogatja, de szükségesnek tartja a
tehetséggondozó 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok megtartását is. A
szakszervezetek pedig elsősorban azért tiltakoznak, mert úgy látják:
megkérdezésük nélkül születnek nagy horderejű döntések az
oktatásban.

A javaslatról ma szavaz az
Országgyűlés: az új verziót – azzal a megkötéssel, hogy a fenntartónak
igény esetén biztosítania kell a hagyományos oktatási formát is – a
szocialisták is támogatják.