Viták a köztársasági elnök megválasztásának módja és időpontja körül; megszűnik az Elnöki Tanács; megjelenik a legális Beszélő második száma; SZDSZ küldöttgyűlés; az Akadémia két bizottságot is létrehoz Petőfi Sándor feltételezett maradványainak megvizsgálására.
Októberben a köztársasági elnök jelölésével (és önjelöltek jelentkezésével), illetve megválasztásának időpontjával kapcsolatos hírektől volt hangos a honi és külföldi magyar sajtó. Az SZDSZ október 5-én azért kezdeményezett aláírásgyűjtést, hogy a köztársasági elnök megválasztásáról (akárcsak a munkásőrség felszámolásáról, az MSZMP elszámoltatásáról és a pártok munkahelyi helyzetéről) népszavazás döntsön. Az MSZP viszont ezt bírálva a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon elért eredményekhez ragaszkodik. Október második felére az SZDSZ több, mint 200 000 aláírást gyűjt össze és mutat be a parlamentben. A kisgazdák ezalatt Habsburg Ottó jelölése mellett kezdeményeznek aláírásgyűjtést, míg a Hazafias Népfront Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert, az MDF pedig Für Lajost mérettetné meg az államfőválasztáson.
Október 18-án megszűnik az Elnöki Tanács intézménye, az ország élén ezentúl a köztársasági elnök áll. Amíg őt megválasztják, a parlament elnöke, Szűrös Mátyás látja el ideiglenesen államfő feladatait. (A hónap vége felé egyébként a Nyírségben éppen az ő megválasztásáért kezdenek aláírásgyűjtésbe.) A szeptemberben immár legális hetilapként újraindított Beszélő október 23-i, második próbaszámában Tölgyessy Péter elemezte az államfő jogkörét, míg Kis János az elnökjelölés komolyságát és visszásságait vette górcsó alá.
Október 27-29 között tartották az ELTE Gólyavárában az akkorra több, mint 6 000 taggal rendelkező SZDSZ országos küldöttgyűlését. A küldöttek megállapodtak a szabad választások és a rendszerváltás előkészítésének alapelveiben, elfogadták az új alapszabályt, amely kimondta, hogy az SZDSZ független, politikai párt: a szabadság és szolidaritás pártja, illetve megvitatták a párt választási stratégiáját. Ennek értelmében az SZDSZ a választások megtartására 1990. márciusát látta legalkalmasabbnak, az köztársasági elnök megválasztását pedig csak azutánra. Állásfoglalásukban szorgalmazták, hogy a Belügyminisztériumot a jövőben vonják civil kontroll alá. A gyűlés végén felállították a párt 30 tagú OrszágosTanácsát és a 11 tagú Ügyvivői Testületet. Az október 11-én az ellenzéki pártokkal aláírt megállapodás értelmében a Magyar Televízió már beszámolt az eseményről.
Németh Miklós miniszterelnök fölkérésére a Magyar Tudományos Akadémia két bizottságot is létrehozott Petőfi Sándor feltételezett maradványainak megvizsgálására. A kétévesre tervezett munka során Tigyi József biofizikus professzor, az MTA elnökhelyettese és a bizottságok vezetője szerint figyelembe fogják venni Morvai Ferenc nagyrédei vállalkozó, kazánkészítő kisiparos és amatőr Petőfi-kutató szibériai ásatásainak eredményeit is.