Horogkeresztes
díszek, germán süteményformák és új hagyományok: egy Németországban
most megnyílt kiállításon azt próbálják bemutatni, hogy a nácik miként
próbálták „Jézuskátlanítani” a karácsonyt. Az ünnep eltérítése azonban
nekik sem sikerült. (Forrás: Múlt-kor)
Az 1970-es évek közepén Rita Breuer régi német
karácsonyfadíszek gyűjtésébe fogott, miután férje egy hagyományos, régi
karácsonyt szeretett volna, a nagymamája korában használt díszekkel –
számolt be a tárlat ötletének születéséről a Spiegel című német lap.
Breuer ekkor a bolhapiacokat, és barátaik padlásait átkutatva szedte
össze gyűjteményét, amelybe a díszek mellett adventi naptárak, és
karácsonyi üdvözlőkártyák is kerültek.
A kutatásnak azonban nem várt eredménye is volt: a
hagyományos békebeli tárgyakon kívül világháborús díszeket, miniatűr,
karácsonyfára akasztható katonákat is találtak, míg olyan sütőformákkal
is gazdagabbak lettek, amelyek korábban a propagandisztikus
ünnepformálás eszközei voltak.
A
hasonló tárgyakat most a kölni Nemzetiszocialista Dokumentációs Központ
legújabb, Von wegen Heilige Nacht! Weihnachten in der politischen
Propaganda című kiállításán mutatták be: a tárlat a karácsony
történetét, és az ezzel kapcsolatos propagandatevékenységet mutatja be a
19. századtól napjainkig.
Ennek
során a látogatók megismerhetik, hogy a nácik miként próbálták
neopogánnyá formálni, germán téli napfordulóvá változtatni Krisztus
születésének napját. A kiállítást szervező Judith Breuer, a tárgyakat
gyűjtő család egyik tagja szerint a nemzetiszocialista ideológusok
egyenesen provokációként tekintettek az ünnepre, mivel „egy zsidó
gyermek születését ünnepeljük”.
A
kiállításon speciális süteményformákat, vagy épp náci szimbólumokkal
ékesített díszeket is bemutatnak, ahogy arra is rávilágítanak, hogy a
háziasszonyokkal horogkereszt, és nap formájú süteményeket süttettek
volna. A gyerekeknek ajándékot hozó Mikulást Odin váltotta volna fel, ám
a betlehemi csillaggal nem tudtak mit kezdeni: ha hatágú, akkor a
zsidókat, ha ötágú, akkor a kommunistákat szimbolizálta volna. A
csillagnak így mennie kellett.
Az
1930-as években először csak az ideológián változtattak: a
kommercializált ünneppel szemben a rasszista ideológia és a mitikus
germán múlt bűvöletében próbálták megélni a napfordulót. Ennek emléke
azonban a mai napig kísért, és sokan idézik fel a germán napfordulót
december végén – vonható le a konklúzió. 1944-45-ben aztán az ünnep már a
gyász napja lett, amikor a halottakra, és az elesett katonákra
emlékeztek.
A szokásokon azonban a
nácik sem tudtak változtatni, és az emberek változatlanul a korábbi
hagyományok szerint ünnepeltek.