Franz
Anton Maulbertsch és tanítványa, Josef Winterhalder műveit mutatja be a
Késő barokk impressziók című, csütörtökön megnyílt kiállítás a Magyar
Nemzeti Galériában. (Forrás: Kultúra.hu)
A tárlaton látható Maulbertsch Heródes lakomája című,
eddig ki nem állított műve, valamint a szombathelyi székesegyház egykori
főoltárképének középső, restaurált része.
A Bodeni-tó mellől Bécsbe települt Franz Anton
Maulbertsch az Alpokon túli festészet legragyogóbb XVIII. századi
tehetsége, Winterhalder pedig legkiválóbb követője, sőt utánzója. A
Fekete-erdőből elszármazott fiatalabb festő Morvaországban élt, műveinek
zöme a mai Cseh Köztársaság déli tájain található. Mindkét művész
erőssége a freskó, főműveik megtalálhatók a Dunántúlon, Alsó-Ausztriában
és a morva vidéken. A kiállításon mindenekelőtt múzeumi képek
szerepelnek: olajfestmények és rajzok, köztük számos spontán frissességű
vázlat, valamint kisebb számban különböző, egyháztól kölcsönzött
oltárképek, kolostori sorozatok.
A
két önálló kiállításrész találkozásában a szombathelyi székesegyház
festményei állnak. Az oltárképeket még Maulbertsch készítette; halála
után Winterhalderre maradt a mennyezetfreskók kivitelezése mestere
vázlatai alapján. A templomot 1945 tavaszán bombatalálat érte; ekkor
nemcsak mennyezetképei pusztultak el, hanem a barokk berendezés is
súlyosan megsérült. A főoltár hatalmas Vizitáció-képét több száz
darabban menekítették múzeumba, és csak a közelmúltban vált lehetővé,
hogy megkíséreljék helyreállítását. Erről a heroikus restaurátori
munkáról is számot ad a kiállítás.
A
tárlat másik különlegessége a kiállításon még soha nem szereplő,
1763-ra datált, Heródes lakomája című Maulbertsch-alkotás. A kép egykor
Mária Terézia adományaként került Erdélybe; a jelenlegi tárlatra a
Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségről érkezett.