Jó
eséllyel nem lesz kötelező minden felvételiző számára az emelt szintű
érettségi az elkövetkező években – ez körvonalazódik a felvételi körül
kialakult parlamenti vitából. (Forrás: Népszabadság)

Egyre biztosabbnak látszik, hogy az elkövetkező években
az emelt szintű érettségi nem lesz általános feltétele a felsőfokú
tanulmányok megkezdésének – egyelőre ez látszik kikristályosodni a
parlamenti pártok huzavonájából. Az MSZP oktatási munkacsoportja által
ősszel benyújtott törvénymódosítási javaslat eredetileg ugyan ezt
célozta volna: eszerint 2012-től minden felvételizőnek kötelező lett
volna legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tennie. Ezt azonban
sem a Fidesz, sem az oktatási tárca nem támogatta: előbbi a felkészülési
idő rövidsége, utóbbi a szakmai konszenzus hiánya miatt. A szocialisták
elképzelését végül a szintén MSZP-s Arató Gergely, a szaktárca
politikai államtitkára „fúrta meg”. A hétfőn elfogadott módosító
indítványa szerint 2014-től a felvételihez szükséges érettségi vizsga
szintjét a kormány határozná meg a felsőoktatási intézmények közös
javaslata alapján.

Jelenleg az
intézmények képzési területenként közösen dönthetnek arról, kérnek-e
emelt szintű érettségit a jelentkezőktől. Most öt nyelvszakon, jövőre
pedig az orvosi képzéseken lesz kötelező az emelt szint, a többi
területen megelégszenek a középszinttel. Csakhogy egyre több
felsőoktatási intézmény kénytelen elsőseinek felzárkóztató kurzusokat
indítani – a színvonal csökkenésének oka a nagyobb egyetemek vezetői
szerint az, hogy a felvételizők nem kötelesek emelt szinten
érettségizni. Egy-egy nagyobb intézmény ugyanakkor hiába is szeretné
megkövetelni a nehezebb vizsgát: egyedüliként azt nem írhatja elő. A
kisebb intézményeknek viszont, a jelentkezői létszám megtartása
érdekében, nem feltétlenül érdekük az emelt szintű vizsga
előírása.

Kérdés, ezen a helyzeten
mennyiben segít az új javaslat. Arató Gergely azt mondja: az
intézményeknek ugyan továbbra is közösen kell megállapodniuk arról, hogy
mely tárgyakból kérhető az emelt szint, de hogy valóban kérik-e, arról
egy-egy intézmény már maga is határozhat. A javaslat szövegéből
ugyanakkor ez nem derül ki egyértelműen. Arató szerint ezért ezt a
hétfői zárószavazáson még pontosítják.

Egyértelműbb viszont a Fidesz hétfőn benyújtott
törvénymódosítási javaslata. Eszerint „a kormány rendeletben határozza
meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez az egyes
alapszakok esetében az érettségi vizsga mely vizsgatárgyából vagy
vizsgatárgyaiból kell emelt szintű vizsgát teljesíteni”. Ez elsőként a
2013-ban felvételizőkre vonatkozna.

Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa lapunknak
azt mondta: azért nyújtottak be egy önálló javaslatot, mert a MSZP
„salátatörvényét” nem tudták támogatni. Az ugyanis egyebek közt az
iskolaigazgatók kinevezéséről is szól: az intézményvezetői poszt
betöltését – az esztergomi gimnáziumban történtek miatt – a tantestület
40 százalékának egyetértéséhez kötnék.

– Azt azonban, hogy az emelt szintű érettségi legyen a
továbbtanulás feltétele, már nyolc éve támogatjuk – tette hozzá Pokorni.
Megjegyezte: az átmeneti időszakban indokolt az óvatosság, ezért
kezdetben valószínűleg csak a népszerűbb szakokon tennék kötelezővé az
emelt szintet. Hoszszú távon is csak „a szakok többségénél” lenne
követelmény a nehezebb vizsga, ráadásul csak az államilag támogatott
képzésekben. Pokorni szerint ugyanis – miután a jövőben
kapacitásfölösleg várható a felsőoktatásban – „meg kell engedni a
továbbtanulást azoknak, akik ennek költségeit a saját zsebükből
kifizetik”. Arra a kérdésünkre, hogy ez miként hatna a színvonalra,
hiszen a költségtérítéses és a támogatott hallgatók egymás mellett ülnek
majd az előadásokon és a vizsgákon, a Fidesz oktatáspolitikusa azt
mondta: a minimum ponthatárok emelése is jó eszköz a színvonal
védelmére.

Az oktatási tárca ugyanis
azt tervezi, hogy 2012-től 240 pontra emeli a minimális bejutási
küszöböt – erről valószínűleg januárban dönt a kormány. Az idén még a
megszerezhető 480-ból elegendő volt csak 160 pontot teljesíteni – ez egy
kettes és egy hármas érettségivel elérhető. Jövőre viszont már 200 pont
alatt senkit nem vesznek föl. Az oktatási tárca növelné az emelt szintű
érettségiért adható többletpontok számát is – a jelenlegi 40 helyett 50
pluszpont járna érte -, ezzel is ösztönözve a diákokat a nehezebb
vizsga letételére.