Ezen a
héten kezdődik és majd csak áprilisban zárul le a hosszadalmas
középiskolai felvételi procedúra az általános iskolások számára. Fontos
tudnivalók a középfokú felvételiről. (Forrás: Eduline)
Idén közel ezeregyszáz középfokú iskola
hirdetett felvételit, ebből ötszáz íratja meg a központi írásbelit, és
valamivel több, mint háromszáz szóbeliztet is. A felvételi körülbelül
százezer kiskamaszt érint, akiknek három százaléka jelentkezett nyolc
évfolyamos, négy-öt százaléka pedig hat osztályos gimnázimuba, a többiek
a hagyományos négy vagy öt évfolyamos képzést
választották.
A központi írásbeli
vizsgára, december 11-ig lehet jelentkezni, amit akár meg lehet tenni az
Oktatási Hivatal (OH) honlapján megtalálható jelentkezési lappal is.
Ezt a lapot abba az iskolába kell benyújtani, ahol a jelentkező diák az
írásbeli felvételit meg szeretné írni. Sokan összekeverik ezt a
középiskolai jelentkezési lappal, melyet februárban kell
minden olyan intézménybe eljuttatni, ahova a tanuló esetleg felvételt
szeretne nyerni.
A kilencvenes évek
végére szinte minden iskola saját felvételi vizsgát készített és írt
elő. A diákok dolgát ez alaposan megnehezítette, hiszen a legtöbben
nemcsak egy iskolába adtak be jelentkezést. A tanulók dolgát
megkönnyítendő, a kormányzat, 2001-ben a 6 és 8 évfolyamos
gimnáziumokba, 2004-től pedig a 9. évfolyamra felvételizők számára
bevezette a kompetencia alapú központi írásbeli felvételit, mely
elsősorban nem a lexikális tudást, hanem a készségeket – képességeket
méri. A központilag szervezett írásbeli vizsga azonban csak egy
lehetőség volt az iskolák számára, nem pedig a felvételi eljárás
kötelező része, így a középiskolák jelentősebb része a központi írásbeli
mellett -vagy helyett- továbbra is saját felvételi vizsgát szervezett.
Ebben a helyzetben tett rendet tavaly a minisztérium, amikor gyökeresen
átalakította a felvételi eljárást, és azokban az iskolákban, ahol
felvételti hirdetnek, kötelezővé és kizárólagossá tette az egységes
írásbeli kompetencia alapú feladatsort.
„A kilencedik évfolyamra jelentkezőknek nem
szervezhetnek külön írásbeli vizsgát, így a hagyományos négy – öt
évfolyamos képzésben, több felvételi mód közül választhatnak az iskolák”
– mondta el az Eduline-nak Pósfai Péter az Oktatási Hivatal közoktatás –
szakmai elnökhelyettese.
„Megtehetik, hogy csak az általános iskolai eredmény
alapján válogatnak. Tavaly az iskolák ötvenöt százalékában, – ez több
mint hatszáz iskolát jelent – nem volt sem írásbeli, sem szóbeli
megmérettetés és csupán e szerint a módszer szerint szelektáltak. A
második változat, hogy az általános iskolai előmenetel és a központi
írásbeli alapján felvételiztetnek, vagy választhatják a legnehezebb
verziót: beszámítják az általános iskolai eredményeket, írásbeliztetnek
és kiegészítik a felvételit a helyi szóbeli vizsgával – vázolta az
iskolák lehetőségeit a szakember.
Lényeges változás a felvételiben, hogy a hat és nyolc
évfolyamos gimnáziumok felvételijein az iskolák nem kérhetnek szóbeli
vizsgát, így ezek az iskolák szigorúan csak az általános iskolai
eredmények és a központi írásbeli alapján választhatják ki
tanulóikat.
Mint azt Pósfai Péter
elmondta, a felvételi eljárás egyik fontos eleme az iskolák szabad
döntéshozatala. Ennek szellemében az intézmények maguk alakíthatják ki
pontozási rendszerüket, melyben – természetesen, ha tart az iskola
felvételit- legalább ötven százalékot kell, hogy képviseljen a központi
írásbeli eredménye, és legfeljebb huszonöt százalékot a
szóbeli.
A központi írásbeli
felvételi fordulók időpontja a hat – és nyolc osztályos gimnáziumokban
január 22., míg a kilencedik évfolyamra jelentkezők január 23-án
tehetnek vizsgát. A matematika is és a magyar írásbeli is negyvenöt
percig tart, ismétlés nincs, csupán az önhibájukon kívül a vizsgáról
lemaradó diákok tehetnek pótvizsgát. A tavalyi változások után
mindegyik gimnázium típusba a központi felvételi feladatsorokat az OH
állítja össze.