A
szlovák kormány jóváhagyta tegnap a szeptemberben módosított
államnyelvtörvény végrehajtását segítő magyarázatokat. A dokumentum
huszonegy kritériumot sorol fel, amelyek kötelezővé teszik a szlovák
nyelv használatát. (Forrás: Népszabadság)

A hivatalok, az intézmények, a cégek és a vállalkozók
akkor sújthatók száztól ötezer euróig terjedő pénzbírsággal, ha ezek
közül tizenegyet megsértenek. Ilyenkor a kulturális tárca először
felszólítja az érintetteket a törvénysértés megszüntetésére – és ha ezt a
megadott határidőre nem hajtják végre, akkor róhatnak ki rájuk
pénzbüntetést. A határozat ellen a bíróságokon lehet
fellebbezni.

A jogi norma minden
állami hivatalnok számára kötelezővé teszi a szlováknyelv-tudást, szóban
és írásban, az ország egész területén. Ugyanakkor a szlovák
hivatalnokok a nemzetiségek lakta területeken sem kötelesek beszélni az
ottani kisebbség anyanyelvén. A jogszabály szerint két magyar vagy más,
azonos nemzetiségű hivatalnok bárhol beszélhet egymás között az
anyanyelvén, de csak addig, ameddig egy szlovák kolléga vagy polgár nem
lép be a helyiségbe. Azután már csak akkor folytathatják ugyanezen a
nyelven, ha a harmadik személy ebbe beleegyezik. Ezentúl a helyi
önkormányzatok ülé sein csak akkor nem kell szlovákul tárgyalni, ha ezt
minden jelenlévő jóváhagyja.

A most
elfogadott dokumentum megemlíti ugyan, hogy az orvos és a beteg
kommunikációját nem kívánják ellenőrizni, de egyúttal leszögezi: azokon a
településeken, ahol a nemzetiségiek arányszáma nem éri el a húsz
százalékot, kötelező a szlovák nyelv, kivéve akkor, ha a páciens
kijelenti, hogy nem ért államnyelven. A síremlékek feliratait nem
szabályozzák, az emlékműveknél pedig akkor kötelező a kétnyelvű szöveg,
ha az alkotás 1995, vagyis a nyelvtörvény eddigi változatának elfogadása
után született. A cseh nyelv használata bárhol
engedélyezett.

Miroslav Lajcák
szlovák külügyminiszter szerint Budapest kifogásai indokolatlanok. –
Magyar partnereink saját kelepcéjükbe estek, mert nemrég még az európai
jogi normák önjelölt szakértőinek szerepében tetszelegtek. Ezért legfőbb
ideje, hogy szembenézzenek önmagukkal – nyilatkozta.
Jogi
segítséget nyújt a magyar kormány

A
miniszterelnök a szécsényi megállapodás megszegésének értékeli a
módosított szlovák államnyelvtörvény irányelveinek pozsonyi elfogadását –
közölte a kormányszóvivő az MTI-vel tegnap. Hozzátette: a magyar
kormány anyagi és jogi segítséget nyújt a nyelvtörvény áldozatainak.
Kijelentette: az elfogadott irányelvek nemcsak a szécsényi
megállapodással mennek szembe, hanem az EBESZ ajánlásaival is, amelyeket
Robert Fico szlovák kormányfő Szécsényben teljes mértékben elfogadott. A
kormányszóvivő hangsúlyozta azt is, hogy a szlovák kormány mostani
döntése ellentétes az EU alapértékeivel és a lisszaboni szerződéssel is.
A magyar kormány határozottan kéri, hogy Szlovákia függessze fel a
büntetések alkalmazását a folytatódó tárgyalások időtartamára, mert azok
erkölcsi és társadalmi kárt okoznak, növelik a kisebbségi közösségek
félelmét, és fokozzák a feszültséget a kisebbség, illetve a többségi
társadalom, valamint a két ország között. „Ha a büntetéseket mégsem
függeszti fel Szlovákia, a magyar kormány anyagi és jogi segítséget
nyújt a szlovákiai magyarság számára, hogy jogi harcukat megvívhassák.
Készek vagyunk akár a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságig is elmenni” –
szögezte le a kormányszóvivő.
Az Európai Bíróság elé kerülhet a
Sólyom-ügy

Abban a tekintetben
igazat ad az Európai Bizottság Magyarországnak, hogy Szlovákia tévesen
hivatkozott egy közösségi irányelvre, amikor megtagadta Sólyom László
köztársasági elnök augusztus 21-i beutazását. Budapest szerdán kapta meg
a brüsszeli választ. Magyarország kész arra, hogy folytassa a
kötelezettségszegési eljárást és az Európai Bírósághoz forduljon –
közölte a külügyi szóvivő az MTI-vel.

A magyar kérelemre adott válaszában az Európai
Bizottság megerősíti, hogy a szabad mozgáshoz való jog uniós alapjog –
olvasható Mátrai Zsuzsanna közleményében. A bizottság ugyanakkor maga is
kérdésként teszi fel, hogy az uniós jogszabályok miként alkalmazandók a
másik tagállamba beutazni szándékozó köztársasági elnök esetében.
„Továbbra is fenntartjuk álláspontunkat, hogy a köztársasági elnök
beutazásának megtagadása összeegyezhetetlen az EU-normákkal és annak
szellemével.”

A szlovák nyelvtörvény
ügyében bizonyos értelemben fordulat következett be azzal, hogy a
pozsonyi kormány jóváhagyta a jogszabály végrehajtási dokumentumait,
mert ezzel Pozsony átlépte a Rubicont – fogalmazott kérdésre válaszolva
Balázs Péter külügyminiszter a Politikatörténeti Intézetben tegnap
tartott előadásában. Ezt a törvényt és a végrehajtási dokumentumokat nem
a jó szándék táplálja – tette hozzá. (K. T.)