Esterházy
Péter Harminchárom változat Haydn-koponyára című színművének pénteki
ősbemutatójával a budapesti Bárka Színházban ér finisébe a 2009-es
Haydn-év. (Forrás: Kultúrpart)

Mint a
darab rendezője, Göttinger Pál az MTI-nek elmondta, a szerző az emlékév
alkalmából, felkérésre írta a nagy osztrák zeneszerző életművét is
feldolgozó darabját, de a komponistát harminc éven át alkalmazó
Esterházy-család között számtalan párhuzam kínálkozott. A közönség
láthatja Joseph Haydn eszterházai mindennapjait, „a parancsszóra
alkotás, az életmű és az élet közötti ordító különbségek epizódjait” –
szólt a színműről.

A harminchárom
jelenetből álló darab azonban nem egyszerűen a zeneszerzőről vagy az
Esterházyakról szól – figyelmeztet a rendező: éppúgy felbukkan benne a
művészi szabadság kérdése, Haydn helye a zenetörténetben, kapcsolata
Mozarttal és Beethovennel, valamint egy morbid krimiszál
is.

A komponista fejét a valóságban
is ellopták temetése után nyolc nappal, és csak 1954-ben temették vissza
a test mellé. „Koponyarablás mostanában is történik, de akkor
kimondottan divat volt a frenológia nevű, azóta kudarcosnak bizonyult
(ál)tudományág miatt, amelynek művelői a koponya domborulataiból
következtettek a vizsgált személy tulajdonságaira és képességeire” –
idézte fel a történetet Göttinger Pál.

Elmondása szerint a Haydn fejét ellopó Rosenbaum és
társai le is folytatták a vizsgálatot, és megállapították, hogy a
komponista koponyáján nagyon fejlettek a
„zenedudorok”.

Mint a rendező
hangsúlyozta, a Harminchárom változat… magán viseli Esterházy Péter
stílusjegyeit, így a mondatok sokszor „lebegnek”, nem a történet viszi
előre a művet. „A színházcsinálónak ennél nagyobb gólt nem tudsz rúgni: a
színész meg fogja kérdezni, hogy hová álljon és mit mondjon; ott
döntések vannak. Érvényes válaszokat kellett találnunk ezekre a nehéz
szituációkra” – beszélt a közös munkáról Göttinger
Pál.

A Harminchárom változat…
műfaját firtató kérdésre a rendező megjegyezte, amennyiben a dráma
egymással azonos súlyú igazságok egymásnak feszülése, akkor Esterházy
darabja dráma. Nincs viszont egy főhős, aki végigsodródik egy
történeten, amelynek a végén valamilyen formában megtisztul; ehhez
képest epikus a darab – tette hozzá.

Göttinger Pál kiemelte: Esterházy vele egyenrangúan
felkészült nézőre számít. „Ezt a kis slendrián vállrángatást nehéz a
színésznek magáévá tennie, de ha sikerül, nagyon nagy dolgok tudnak
születni” – fogalmazott.

A Bárka
Színház produkciójában Joseph Haydnt Benedek Miklós alakítja, partnerei
Kálid Artúr, Réti Adrienn, Ilyés Róbert, Gados Béla, Telekes Péter,
Dévai Balázs, Kardos Róbert, Parti Nóra, Lázár Kati, valamint egy
komplett kamarazenekar.
Az ősbemutató díszletét Csík György, a
jelmezeket Kovalcsik Anikó tervezte, az előadás zenei vezetője Dinyés
Dániel.