A kevésbé tehetséges fiatalok választják a tanári pályát
2010. január 11. hétfő, 0:00
A
pedagógia területe leszállóágban van – mondta az InfoRádió Aréna című
műsorában Porogi András, a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületének
elnökségi tagja.
A Toldy Ferenc
Gimnázium igazgatója szerint a gond nemcsak a normatívák csökkentésével
van, hanem azzal is, hogy ma a tanári pályát a kevésbé tehetséges diákok
választják.
Az utóbbi években
folyamatosan csökken az általános és középiskolás gyerekek után járó
normatíva, ami óhatatlanul a színvonal, a nevelői munka tartalmának
csökkenését eredményezi; ilyen értelemben leszállóágban van a pedagógia
területe – mondta a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületének elnökségi
tagja az InfoRádió Aréna című műsorában.
Porogi András szerint azonban nem csupán a
finanszírozási rendszerrel van probléma, hanem azzal is, hogy a tanári
pályát ma a kevésbé tehetséges diákok választják, akik közül ugyancsak a
kevésbé tehetségesek mennek tanítani. Az iskolákban végül közülük is
csak a kevésbé tehetségesek maradnak, vagyis a területen jelenleg
háromszoros negatív szelekció zajlik – magyarázta.
A Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója megjegyezte: persze
a mai fiatalok között is vannak elhivatottak és tehetségesek, közülük
azonban a legtöbben néhány év után elhagyják a
pályát.
Húsz évvel ezelőtt a tanári
szakokon a legjobb eredményt elérőket vették fel, a mai helyzet azonban
egészen más, ami hosszabb távon a magyar közoktatás minőségének tragikus
romlásához vezet majd. Tíz éven belül ugyanis a tanárok egyharmada
nyugdíjba vonul, és nagyon kérdéses az utánpótlás – fejtegette Porogi
András.
A finanszírozás
csökkenéséről szólva a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesületének elnökségi
tagja: mára a 12. évfolyamosoknak járó alapnormatíva összege is a
2002-es nominálszint alá került. Diáksportra és továbbképzésre
gyakorlatilag semmilyen forrást sem biztosít az idei költségvetés, a
többi területen pedig drasztikusan csökkent a támogatási összeg – fűzte
hozzá.
Porogi András azt is
elmondta: bár a magyar közoktatás megújítási lehetőségeiről szóló
2007-ben született Zöld könyv elindított ugyan egy szakmai párbeszédet, a
kormányzati intézkedések szintjéig nem jutott el.