1990.
február 7-én a szovjet kommunisták feladták az egypártrendszert, a
nyugatnémet kormány a német egységről és az NDK-val tervezett
valutaunióról tanácskozott. Magyarországon második helyre jött fel az
SZDSZ a közvélemény-kutatásokban, Antall József Washingtonban tárgyalt, a
BKV-t pedig átvilágították. (Forrás: hvg.hu)

A rendszerváltás egyik legizgalmasabb időszaka volt az
első szabad választások előtti hónapokban zajló kampány. Az 1990.
február 7-én közölt közvélemény-kutatások szerint ekkor ugrott a pártok
népszerűségi versenyében a második helyre a Szabad Demokraták
Szövetsége, amely 1989 novemberében még csak hatodik volt. Az SZDSZ több
mint tíz százalékkal, 18 százalék fölé javította támogatottságát,
ahogyan erről az MTI és a Szabad Európa Rádió beszámolt – mindez az MTI
immár nyilvános hírarchívumából derül ki.

Az SZDSZ sikerét elsősorban az előző év végén, 1989-ben
megrendezett „négy igenes” népszavazásnak köszönhette. Ezzel
hiúsították meg a nép által választott köztársasági elnök intézményének
bevezetését, és gátat vetettek Pozsgay Imre államfői ambícióinak. A
legnépszerűbb párt ugyanakkor az MDF maradt 21 százalékkal, és ez a
szervezet nyeri majd a későbbi választásokat is, az SZDSZ
előtt.

Pető Iván ügyvivő, az SZDSZ
másik zuglói képviselőjelöltje 1990. február 7-én arról beszél egy
választási gyűlésen, hogy az SZDSZ a rendszerváltást nem valamiféle új
„boszorkányüldözéssel” kívánja végrehajtani. A Szabad Demokraták olyan
világot szeretnének, amelyben nem pártállástól függ, hogy ki kerül
pozícióba, hanem a felkészültségtől, az emberi
tisztességtől.

Pozsgay
jóslata

A csalódott Pozsgay Imre
1990. február 7-én Hajdúszoboszlón mondott beszédet, és szerinte három
jelentősebb erőcsoportosulás rajzolódhat ki a választásokon: egy tisztes
európai baloldal – centrumában a szocialistákkal -, egy nemzeti
demokratikus vonulat, a Demokrata Fórummal és a hozzá közelálló
pártokkal, valamint egy liberális demokráciát valló politikai
csoportosulás, elsősorban az SZDSZ körül és a Fidesszel, valamint a
Magyarországi Szociáldemokrata Párttal. A Kisgazdapárt pedig – mondta
Pozsgay az MTI beszámolója szerint – szilárdan ingadozni fog e vonulatok
között. A szocialista párt esélyeit latolgatva az MSZP elnökségi tagja
azt mondta: ha ez a párt nem lesz komoly tényezője a jövendő magyar
politikai berendezkedésnek, akkor a balkanizálódás felé haladhat az
ország, és a sokat emlegetett európai házat esetleg csak egy évtized
késéssel, a cselédlépcső felől közelíthetjük meg.

Az MDF vezetői ugyanekkor Antall József és Jeszenszky
Géza (későbbi miniszterelnök és külügyminisztere) irányításával
Washingtonban tárgyaltak, és találkoztak az idősebb George Bush, akkori
amerikai elnökkel is. Itthon az MDF piacszervezője, Zacsek Gyula azt
ígérte február 7-én, hogy március harmadikától újra megnyílnak olcsó
elárusítóhelyeik, az MDF-piacok.

Közben 16 politikai párt, Szűrös Mátyás ideiglenes
köztársasági elnök, Németh Miklós kormányfő és Fodor István, az
Országgyűlés elnöke részvételével február hetedikén újabb nemzeti csúcs
kezdődött a Parlamentben. A meghívottak közül két szervezet – az SZDSZ
és a Fidesz – nem vett részt a tanácskozáson.

Február hetedikén délután fontos küldöttség érkezett a
Ferihegyi repülőtérre. Casaroli bíboros vezetésével aazért jött a
vatikáni delegáció, hogy aláírja a Magyarország és a Szentszék közötti
diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló dokumentumot – erről a Magyar
Rádió számolt be, és ezt a beszámoló MTI Hírarchívumában is
megtalálható. Budapest nemcsak a második világháború után megszakadt
kapcsolatokat vette fel újra a Vatikánnal, hanem megkezdték II. János
Pál pápa magyarországi látogatásának előkészítését
is.

Megkezdődött a BKV működésének
vizsgálata

Szintén 1990. február
7-ei hír, hogy megkezdődött a BKV belső gazdálkodási tartalékainak
feltárására irányuló vizsgálat első szakasza. Erről húsz évvel ezelőtt
tájékoztatta az MTI-t Udvari László, a Közlekedési, Hírközlési és
Építésügyi Minisztérium (Köhém) államtitkára. A vizsgálat elsődleges
célja, hogy kiderítse: vajon a BKV dolgozóinak élet- és munkakörülményei
a vállalati gazdálkodás hibái miatt, vagy a társadalmi folyamatok
következményeként váltak egyre nehezebbé, illetve, hogy vannak-e még
hasznosítható gazdálkodási tartalékai a
nagyvállalatnak.

A vizsgálat választ
kíván adni arra is, hogy célszerű-e a vállalat szervezeti felépítése,
tagozódása. A járművezetők munkabérével és munkaidejével összefüggésben
azt is vizsgálják majd, hogy milyen béren kívüli forgalmi és szociális
juttatások (például nyugdíj-korkedvezmény) kapcsolódnak még a bérekhez.
Hangsúlyozta az államtitkár azt is, hogy a minisztertanácsnak nincs
előzetes koncepciója arra vonatkozóan, hogy pótlólagos költségvetési
támogatásban részesülhet-e, vagy sem a BKV. Az azonban biztos, hogy a
költségvetés nem tudja milliárdos nagyságrendű támogatásban részesíteni a
nagyvállalatot.

A szovjet
kommunisták feladják az egypártrendszert

Jelentős események történtek 20 éve a világpolitikában:
a Szovjetunió Kommunista Pártja háromnapos központi bizottsági ülés
végén lemondott vezető szerepéről, ami gyakorlatilag a többpártrendszer
engedélyezését jelentette.

Hollandia ugyanezen a napon egyoldalúan döntött az
NSZK-ban állomásozó csapatai egy részének hazahívásáról, döntéséhez
azonban később megkapta a NATO jóváhagyását is. Az NSZK kormánya február
7-én egyhangúlag döntött egy kabinetbizottságot létrehozásáról a német
egység előmozdítására. Az NSZK kormánya bejelentette azt is: kész
haladéktalanul tárgyalásokat kezdeni az NDK-val az ottani gazdasági
reformmal párosuló pénzügyi unió létrehozásáról. Theo Waigel szövetségi
pénzügyminiszter, a bajor CSU elnöke kifejtette: a kormányban és a
szakértők soraiban egységes vélemény tapasztalható a német-német
gazdasági viszony és fejlesztése minden elvi kérdését illetően. Az NSZK
számára a legmegfelelőbbnek tűnik fel egy lépcsőzetes terv kialakítása,
amely az ehhez szükséges idő alatt felvázolja az egymáshoz való
alkalmazkodás, igazodás feltételeit. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár
közben biztosította a Közös Piacot, hogy az NDK-val tervezett valutaunió
nem fogja lelassítani a nyugat-európai valutaunió irányába tartó
folyamatot. Kohl telefonon beszélt Jacques Delors-ral, az Európai
Közösségek Bizottságának alelnökével, akit hivatalosan is tájékoztatott
arról a szándékáról, hogy haladéktalanul tárgyalásokat kezdjen az
NDK-val a valutaunióról.