Első
alkalommal nyertek bepillantást a régészek egy 1400 éves, elveszettnek
hitt nyugat-afrikai civilizáció életébe: a nemrég előkerült különleges
agyagszobrok nyaklánccal és más ékszerekkel díszített emberi alakokat
ábrázolnak. (Forrás: Múlt-kor)

A
kutatók a Ghána északi részén található Yikpabongo melletti temetődombok
vizsgálata során 80 agyagfigurát fedeztek fel, amelyekről elég hamar
kiderült, hogy egy korábban ismeretlen, és elveszettnek hitt, ám annál
kifinomultabb civilizáció emlékei lehetnek. A szakemberek reményei
szerint a tárgyak végre betekintést nyújthatnak majd a térség iszlám kor
előtti történetébe is, amellyel kapcsolatban nem rendelkezünk írott
forrásokkal.

A ghánai és manchesteri
egyetemek szakemberei szerint a több száz temetődomb egy hatalmas ősi
szentély része lehetett. Tim Insoll professzor úgy véli: a leletekkel
talán végre sikerül kitölteni a helyi kronológia egyik hiányzó rését,
hiszen „ez egy technikailag igencsak fejlett civilizáció volt; a
szobrokat több darabból állították össze”.

A felfedezés azonban több kérdéssel mint válasszal
szolgált: a szakemberek szerint az, hogy a koponyák mellé ilyen
tárgyakat helyeztek, a temetődombok szentélyként való használatára utal.
A gyönyörűen faragott, emberi és állati alakokat ábrázoló figurák az
elsődleges becslések szerint 800-1400 évesek lehetnek: további részletek
a most következő datálások során derülhetnek majd
ki.

Ezalatt azonban az idővel is
versenyt kell futniuk: az előbb 1985, majd most 2007 óta ásott
helyszínen ugyanis feltűntek a fosztogatók is, akik illegális ásatásai
már több tucat dombot eltüntettek. A hasonló sírrablók pedig komoly
károkat okoztak a Múlt-koron is bemutatott terrakotta figurák lelőhelye
környékén is.