Csak
önérzetes tanár tud önérzetes gyereket nevelni – állítja Kerpen Gábor. A
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke ugyan nem csak több
pénzt tenne az oktatásba, de azt mondja, ez az alapja minden továbbinak.
(a Hírextra interjúja)

Kezdjük
ezzel: mit vár a következő kormánytól?

Azt, hogy az oktatás-közoktatás-gyermekvédelem a
jelenleginél sokkal nagyobb GDP-arányos ráfordításban részesüljön, s
hogy ez a pénz a jelenleginél hatékonyabban, közvetlenül az
intézményrendszerben hasznosuljon. Ez az alapja minden
továbbinak.

A nyilatkozatok alapján
mekkora esélyét látja, hogy a következő kormány valóban javítani fog a
közoktatás finanszírozásán? Ne felejtsük el, kampány van… Mik az elmúlt
20 év tapasztalatai?

Már az első
szabadon választott kormány is – és azóta mindegyik – stratégiai
ágazatnak nevezte az oktatást. A valóság azonban az, hogy a stratégia
megvalósítása gyakran éppen ellenkező irányú változásokat hoztak. Néhol
pedig – ez leginkább az utóbbi két ciklusra volt jellemző – a stratégiai
irányok kijelölése is helytelen volt.

A közoktatás nem javítható úgy, hogy a döntéshozók a
döntéseik előtt nem egyeztetnek érdemben a szakmai szervezetekkel,
szakszervezetekkel. Ezek ugyanis az intézmények működését, mindennapjait
ismerik és ennek következtében a tervezett intézkedések hatásait jóval
pontosabban látják, mint az azoktól távol levő
döntéshozók.

Ön igen gyakori
megszólaló a különböző jobboldali médiumokban. A következő kormánnyal
szemben is olyan kemény lesz, mint a mostanival?

Természetesen, ahogy a korábbiakkal is. A PDSZ
programja kimondja és tevékenysége bizonyítja, hogy politikai pártoktól
független, vagyis aktivitása nem attól függ, hogy mely politikai párt
kormányoz.

Mindig a kormánnyal,
fenntartóval, munkáltatóval szemben van a helyünk a tárgyalóasztalnál. A
PDSZ a problémák tárgyalásos megoldásában érdekelt. Mindaddig
tárgyaluk, amíg a megállapodásra módot látunk. A tárgyalások során
következetesen és határozottan állunk ki az oktatás, az abban dolgozók
és tanulók érdekeiért, a mindenki számára elérhető minőségi oktatás
garantálásáért. Megteremtettük a szolidaritást a közoktatás köré és
ennek fenntartását alapvetőnek tartjuk.

Mit vár a hátrányos helyzetű gyerekek tanulási
feltételek javítása, illetve az iskolai szegregáció felszámolása
terén?

Egyrészt azt, hogy a
szabályozás érdemben segítse a fenti két cél megvalósítását.
Álláspontunk szerint a mai helyzet ugyanis mindenkinek rossz. A
hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek egyre nagyobb
létszámú osztályokba kényszerítése épp nekik árt leginkább, miközben
nyilván a környezetüknek sem segít. Korlátozni kell az integráló
osztályok létszámát – 15-18 főben. Az itt integrált gyermekek létszámát
húsz százalékban kell korlátozni. A pedagógusok mellé pedig kötelezően
alkalmazni kell olyan szakembert, aki az adott gyermek konkrét
problémájának ismerője.

Másrészt az
iskolai szegregáció ellen nem az iskola megbüntetésével kell harcolni –
ahogy az manapság történik. Rossz jogszabályok miatt azok betartatása
nem az elkülönülés csökkenéséhez vezet, hanem az iskola anyagi
forrásainak csökkenéséhez. Ezzel nyilván nem lehet elérni az integráció
növekedését. Mindenképpen szükség van az integráló intézmények szakmai,
anyagi és személyi feltételének javításra éppen azért, hogy a szülők ne
kívánják ezekből elvinni gyermekeiket, sőt. E nélkül erősödik az
önkéntes elkülönülés, ahogy azt a tapasztalatok is
jelzik.

Tanári pálya presztízsének
visszaállítása. Mit tud érte tenni maga a pedagógus?

A pálya presztízse láthatóan mélyponton van. Ennek
legpontosabb mutatója az, hogy a pedagógusképzésbe jelentkezők
legnagyobb arányban a gyengén teljesítő tanulók közül kerülnek ki. Erről
legkevésbé a ma pedagógusai tehetnek. Ahhoz, hogy a felsőoktatásba
jelentkezők felső harmadából kerüljenek ki a jövő pedagógusai, mind az
anyagi, mind a szakmai megbecsülést jelentősen javítani
kell!

A konkrét kérdésre válaszolva
azt mondhatom, hogy a pálya presztízséért a pedagógusok leginkább úgy
tudnak tenni, hogy – a körülmények ellenére – erősítik önbecsülésüket,
hisz csak önérzetes tanár tud önérzetes gyereket
nevelni.

A pedagógusképzés
korszerűsítését is fontos tartja a PDSZ?

A korszerűsítés folyamata nem a bolognai-rendszer
átvételét jelenti, hanem a megváltozott társadalmi környezetben
hatékonyan oktatni-nevelni tudó pedagógust jelenti. Ehhez mindenképpen
át kell alakítani a pedagógusképzés tartalmát és
finanszírozását.

Miért fontos a
pedagógusok munkaidejének és feladatainak átfogó vizsgálata? (Az OKM és a
PDSZ közös felmérését lásd keretben – a szerk.)

A mindenkori kormány hajlamos a társadalmi problémákat a
közoktatási intézményekkel megoldatni, holott arra azok nyilván nem
valók és nem is alkalmasak. Emiatt az intézményekben egyre több és
sokrétűbb feladatok jelennek meg. Mivel Magyarországon a pedagógus
munkáját segítő munkavállalók kötelező foglalkoztatása hiányzik, ezért
ezen tevékenységek közvetlenül a pedagógus feladataként jelennek
meg.

Pedagógusaink már a 2007
szeptemberi kötelező óraszám emelés előtt is jóval többet dolgoztak az
átlag heti 40 óránál. A kormány ezzel szemben úgy érvelt, hogy a heti 40
órába „minden belefér”. Ez nyilvánvalóan nem segíti a minőség
javítását.

A PDSZ több millió
forinot fektet be azért, hogy kiderüljön az igazság, és ezt követően
csökkenjen a pedagógusok kötelező óraszáma és az oktatás-neveléshez
közvetlenül nem tartozó feladatkör.

Buktatás visszaállítása, iskolai agresszió,
osztálylétszámok növelése, szuperbruttó miatt csökkenő pedagógusbérek.
Minden napra jut valami. A PDSZ alighanem a médiát legjobban használó
magyar érdekképviseletek egyike. Egyetért ezzel?

Médiatevékenységünkre nem célként, hanem céljaink
elérést szolgáló eszközként tekintünk. Fontosnak tartjuk, hogy
álláspontjainkat minél naprakészebben, minél pontosabban el tudjuk
juttatni a szülőkhöz, kollégáinkhoz. Ez szükséges a korábban említet
szolidaritás megteremtéséhez és fenntartásához. Ezen túlmenően aktív
szakszervezeti tevékenységünk is közfigyelemre méltó. A média nyilván
azért érdeklődik irántunk, mert mondanivalónk naprakész, tartalmas és
hasznos ismeretekkel bír.