A
régészek ásatásokat kezdtek Japán szent hegye, a Fudzsi oldalában, ahol a
helyi vallásos tevékenység eredetét és történetét szeretnék megismerni.
A kutatás egyben a hegy világörökséggé nyilvánítását is előkészítheti.
(Forrás: Múlt-kor)

A három évesre
tervezett feltárást még 2009-ben kezdték el, és a szakértők a kutatások
alapján szeretnék megtudni, hogy a Fudzsin mióta folytatnak vallási
tevékenységet. A vallási zarándoklattal egybekötött hegymászás a főváros
közelében élők körében az Edo-korszakban (1603-1867) lett népszerű, ám a
nemrég előkerült leletek alapján sokan már jóval korábban is
ellátogattak oda.

Az ásatásokat
Fudzsi Kavagucsikomacsiban, a Fudzsi Omuro Sztengen Dzsindzsa
szentélyben kezdték el, amelyet a legendák szerint 699-ben emeltek.
Mivel a területet a Keicso-korban (1596-1615) átépítették, a korábbi
időszakról, és a hely használatáról eddig nagyon keveset
tudtak.

A feltárások során a kutatók
azt oltár, és a szentély hátsó részében végeztek kutatásokat, ahol az
Edo-korszak pénzérméi mellett 40 toraiszent, azaz külföldi érmét
találtak, egy jóval korábbi időszakról, amikor ott még nem állhatott
épület, vagy bármilyen nagyobb építmény. Az ásatás felszínre hozta az
egykori ősi oltár építési törmelékét is, ami a középkorban, vagy még
korábban épülhetett. Ennek legkorábbi írásos dokumentuma egy 1475-ös
dokumentumban olvasható. A Kacujamaki krónika 1500-as bejegyzése viszont
már azt örökítette meg, hogy a szerzetesek vallási képzést kaptak a
hegyen, és talán ők vihették magukkal ezeket az érméket – vélik a
szakemberek.

Az Edo-korszakban aztán
egy Fudzsiko nevű vallási csoport kereste fel többször papjai
vezetésével a szentély környékét. Később a csoport egyre népszerűbb
lett, főként hogy ők is átvették azt az ideológiát, miszerint a
császárnak egyedül kell uralkodnia. Nem meglepő hát, hogy a bakufu
kormányzat többször be is tiltotta tevékenységüket.

A projekt támogatói szeretnék elérni, hogy a hegyet
2012-ben világörökséggé nyilvánítsák. Ebbe a folyamatba jól illenek a
vizsgálatok: korábban ugyanis azt a tanácsot kapták, hogy a beadandó
pályázatban a hegy vallási és művészi aspektusait hangsúlyozzák
ki.

A Fudzsi név egyesek szerint
harcosokban bővelkedőt jelent, míg mások szerint a tűzistennőről, a
tökéletes szépség képviselőjéről nevezték el. A hegyet a hagyomány
szerint először egy szerzetes mászta meg 663-ban, ahová később is csak a
férfiak mehettek fel: a nők számára szentsége miatt sokáig tiltott
terület volt.