A Magyar
Országos Levéltár és a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság az
első magyarországi vízjeles papíroklevél kibocsátásának 700. évfordulója
alkalmából rendezett, 2010. április 8-án megnyitott kiállítása a nemzet
levéltárában őrzött iratok segítségével ad áttekintést az elmúlt
századok papír- és vízjelkincséről. (Forrás: Magyar Országos
Levéltár)

A rendezvényen Reisz T.
Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója köszöntötte a rendezvény
résztvevőit, majd áttekintést adott az intézményben folyó papír- és
vízjelkutatás helyzetéről és jelentőségéről. Fábián Endre, a Petőfi
Nyomda Kft. igazgatója a kiállítást megnyitó beszédében a papírgyártás
múltjáról, valamint jelenlegi helyzetéről beszélt, kitekintve a jövőben
várható folyamatokra is. A megnyitót követően Szivi László, a Magyar
Posta Zrt. vezérigazgató-helyettese ünnepélyesen forgalomba bocsátotta
az évforduló alkalmából kiadott, Gentilis bíboros, pápai követ 1310.
május 2-án kelt levelét ábrázoló alkalmi bélyeget. A rendezvény
zárásaként Pelbárt Jenő filigranológus, a kiállítás rendezője nagy
érdeklődéssel kísért tárlatvezetést tartott a
kiállításban.

 Az első
magyarországi vízjeles papíroklevelet Gentilis de Monteflorum – más
néven Gentile Portino da Montefiori (†Avignon, 1312) római
bíboros, pápai legátus bocsátotta ki Károly Róbert pozsonyi királyi
udvarában.

Gentilis
közép-olaszországi nemesi családból származott. Ferencrendi
szerzetesként a pápai palota lektora lett, amikor VIII. Bonifác pápa
1298 decemberében a Hegyi Szent Mártonról elnevezett egyház
presbiter-bíborosává nevezte ki. Diplomáciai érzéke korán megmutatkozott
és a Szentszék bizalmát is hamarosan elnyerte. Ezért a pápa őt küldte
Magyarországra a magyar egyház és állam bonyolult viszonyainak, illetve a
magyar trónutódlás körül kialakult helyzetnek a rendbetételére. 1308.
május 30-án meg is érkezett Pozsonyba. Kétéves szervezőmunka után, 1310.
május 2-án írta meg a döntő levelet papírra – Benedek erdélyi püspöknek
a Szent Korona visszaszerzése tárgyában –, ami végül meghozta az
eredményt. Ennek hatására Kán László 1310. július 1-jén visszaadta az
államalapító koronáját és Károly Róbertet legitim magyar királlyá
koronázták augusztus 27-én, immár harmadízben.

Sokáig vízjelnélkülinek tartották a levél papírját,
csak 2009-es, alapos filigranológiai vizsgálata derítette ki, hogy mégis
tartalmaz vízjelet. A közepes méretű szimbólum-vízjel motívuma álló
alakú sárkányt ábrázol. A nagy valószínűséggel az itáliai Fabriano
papírmalmában készült papíroklevél döntő hatással volt a magyar
történelem további alakulása szempontjából, és 1310-ben megkezdődött
Magyarországon is a papír használata.

Magyar uralkodók és fejedelmek papíroklevelei, a Magyar
Kamarai Levéltár vízjeles okiratai, XVIII. századi papír- és
vízjelritkaságok, a papírmalmokkal kapcsolatos rendeletek és ügyiratok,
jellegzetes XIX. és XX. századi vízjelek gyönyörködtetik a látogatókat. A
tárlók egy részében térképek mutatják be a magyarországi megyék és a
hiteleshelyek papíroklevél kibocsátásának kezdetét a 14. században, az
ekkor működő európai papírmalmokat, majd a 16. századból azokat a
településeket, ahonnan papír érkezett Magyarországra. Külön térképen
tájékozódhatunk az első hazai papírmalmokról, majd századról századra
haladva követhetjük nyomon a papírmalmok, papírgyárak
alapítását.

A kiállítás előzetes
bejelentkezéssel látogatható.