„A
diákokkal végeztetett interjúkkal a közös történelem, a múlt lenyomatát
szeretnék megőrizni. »Ha meg akarjuk ismerni egymást,
ismernünk kell egymás történeteit«, ezzel a fiatalok is
megtudják majd, »milyen is volt ez a 20. század«.”
(Forrás: Múlt-kor)

Utolsó órában van
az ország, hogy szóra bírja a 20. század történelmét – mondta Bajnai
Gordon miniszterelnök Budapesten, az Emlékpontok elnevezésű
audiovizuális történelmi emlékgyűjtési program elindítása
alkalmából.

A kormányfő az
Emlékpontok programot – amelynek projektgazdája a Közép- és
Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány –
meghatározónak nevezte Magyarország jövője szempontjából. Szerinte a
diákok azzal, hogy a történelmi tanúkkal – többek között szüleikkel,
nagyszüleikkel, dédszüleikkel – interjúkat készítenek jól előkészített
módszertan alapján, közelebb hozzák a fiatal generációknak a
közelmúltat.

Schmidt Mária, a Terror
Háza Múzeum főigazgatója, a projektgazda vezetője elmondta: a diákokkal
végeztetett interjúkkal a közös történelem, a múlt lenyomatát szeretnék
megőrizni. „Ha meg akarjuk ismerni egymást, ismernünk kell egymás
történeteit”, ezzel a fiatalok is megtudják majd, „milyen is volt ez a
20. század”.

A főigazgató kitért
arra, hogy a kormány 2007 novemberében kiemelt projektté nyilvánította
az Emlékpontokat. Mint mondta, a fiatal generációknak hiányos a tudása a
20. századról, mert a történelemtanítás mostohán kezeli ezt a témát, a
gimnáziumokban az érettségire készülés háttérbe szorítja az erre a
korszakra vonatkozó ismeretek átadását. Szólt arról is, hogy tavaly
decemberben indult a tényleges munka, melynek eredményeként megkezdődhet
a résztvevő középiskolai tanárok képzése, módszertani felkészítése, egy
erre a célra készült tanári kézikönyv alapján. Ezenkívül elkészült a
középiskolásoknak szánt tájékoztató brosúra is.

Schmidt Mária rámutatott: ha a fiatalok nem ismerik meg
a „szabadsághiányos időket”, akkor később nem fogják tudni értékelni a
demokráciát, és az ismeretek hiánya a szélsőségek felé sodorja majd
őket. Sok kifejezést – például maszek, csengőfrász, békeharc – „hála
Istennek” nem ismernek testközelből a diákok, ezeket az információkat
viszont megkaphatják az idősebb generációktól az interjúk során –
jegyezte meg.

Terveik között
említette, hogy digitalizált videointerjúkat, oktatási segédanyagokat és
nagy tudástárat szeretnének létrehozni, amit a jövendő kutatók is
használhatnak majd. A projektet a tudományos élet képviselői is
támogatják, többek között Gerő András, az ELTE történész professzora,
Borhi László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének
tudományos munkatársa, Granasztói György, az ELTE nyugalmazott egyetemi
tanára és M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára. Az
oktatási intézményeket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályáztatja –
mondta.