A kóbor
kutyák és a haiti árvák inkább meghatják a magyar adományozókat, mint a
hazai rászoruló gyerekek –állítják civil szervezetek.Az okok között a
romaellenesség és a tájékozatlanság egyaránt szerepel, de sokat számít
az is, hogy kiket mutatnak többször a televíziókban. (Forrás:
Népszabadság)

– Az éhes gyerekek
kevésbé tudják meghatni Magyarországon az embereket, mint a kóbor kutyák
– állítja Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke. Az
alapítvány – a többi civil szervezethez hasonlóan – javában kampányol az
egyszázalékos felajánlásokért, ám az elnök szerint szinte behozhatatlan
hátrányban vannak például az állatmenhelyekkel szemben. Az emberek
elsősorban azoknak a szervezeteknek adnak, amelyek tevékenysége
személyesen érinti őket. Vagyis, ha van vagy volt a családban rákbeteg,
akkor nagy valószínűséggel egy ilyen alapítványnak ajánlják fel a pénzt,
ha pedig állatot tartanak, akkor szívesen adakoznak állatmenhelyek
javára. Nem véletlen, hogy tavaly a Gyermekrák Alapítvány (368 millió
forint) és a Heim Pál Kórház Fejlesztéséért Alapítvány után (125 millió)
a Rex Kutyaotthon kapta a legtöbb pénzt, 119 millió forintot. Ők
egyébként évek óta a „top háromban” vannak.

– Sajátos helyzetben van a gyermekétkeztetés, hiszen a
mi célcsoportunk nem fizet adót, így nincs egy százaléka sem, amit
felajánlhatna – mondja Király Gábor. Szerinte még egy jelenség nehezíti a
dolgukat: a rasszizmus. – Gyakran hallom, hogy miért adjanak nekünk
pénzt, ők ugyan nem támogatnak hatgyerekes cigány aszszonyokat – meséli.
Pedig éhező és rosszul táplált gyerekből van bőven: 380 ezer gyerek él
szegénységben, 130 ezren alultápláltak és körülbelül 20 ezren éheznek. A
legszegényebbek ugyan ingyen ehetnek az óvodában és az általános
iskolában, de a hétvégéken és a tanítási szünetekben nem mindig jutnak
megfelelő mennyiségű és főleg minőségű ételhez. A Gyermekétkeztetési
Alapítvány ezekre a napokra biztosít ennivalót. Évente 80 ezer gyereknek
adnak enni, háromezernek naponta, a többieknek 4-5 alkalommal hetente.
Tisztában vannak vele, hogy a munkájuk csak tűzoltás, a problémát
legfeljebb enyhíteni tudják.

Révész
Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa hasonló
tapasztalatokról számol be. – Magyar ügyekhez nagyon nehéz támogatókat
találni, az emberek sokkal nyitottabbak a külföldi rászoruló gyerekek
iránt – mondja. A szeretetszolgálat évekkel ezelőtt indított egy
programot Tízezer gyerek ebédje elnevezéssel: magyar gyerekek
étkeztetéséről akartak gondoskodni, de közel sem jelentkezett annyi
támogató, mint a külföldi gyerekek jelképes örökbefogadását célzó
„Fogadj örökbe!” programokra. – Száz ormánsági gyerek étkeztetésében
tudunk segíteni, pedig ennél sokkal többen éheznek – állítja Révész
Szilvia. Az ellenérvek mindig ugyanazok: a rászorulók maguk is tehetnek a
helyzetükről, Magyarországon van szociális segély és így
tovább.

Révész szerint ebben nagy
szerepe van a médiának is: a haiti földrengés például nagy
nyilvánosságot kapott itthon is, de amikor egymilliárd forint értékben
osztottak szét élelmiszert a rászorulók között Magyarországon, egyik
híradásba sem tudtak bekerülni. Haiti kapcsán egyébként olyan sok
felajánlás érkezett, hogy az adakozó cégek egy részét megpróbálták
rábeszélni: a természetbeni felajánlásokat adják inkább a hazai
gyerekeknek. –Próbáltuk elmagyarázni, hogy gazdaságtalan odaküldeni az
adományaikat a szállítási költségek miatt, de voltak, akik határozottan
közölték, hogy őket látták a tévében, nekik akarják adni, másoknak nem –
meséli. Ami az egyszázalékos felajánlásokat illeti, a Baptista
Szeretetszolgálat az ázsiai cunami után kapott kiemelkedően sokat, azóta
évi 13-14 millió forint körül stagnál a számukra felajánlott
összeg.

2009-ben a potenciális
nyilatkozók 39 százaléka, azaz 1,8 millió magánszemély rendelkezett
személyi jövedelemadója egy, illetve egy plusz egy százalékáról. A
nyilatkozatok nyolc százaléka valamilyen hiba miatt érvénytelen
lett.

*

(Összesen 4,6 millióan nyújtottak be
személyijövedelemadó-bevallást.) Tapasztalatok szerint minél magasabb
valakinek a bevallott jövedelme (és ezzel együtt természetesen az
adója), annál valószínűbb, hogy rendelkezik az egy százalék
felhasználásáról. Az évi másfél millió forint alatt keresők húsz
százaléka tesz így, az ennél többet keresőknek már közel 37 százaléka. A
két legfelső bérkategóriában az adózók több mint fele, illetve közel
kétharmada dönt az egy százalék felajánlásáról. A rendelkező
nyilatkozatokat május 20-ig kell eljuttatni az APEH-hez.