Átlagosan 30 millióba kerül egy gyermek az egyetem végéig
2010. május 6. csütörtök, 0:00
Manapság
egyre kevesebb gyermek jön a világra, viszont a megszületett gyerekek
szüleiknél minden bizonnyal jóval magasabb színvonalon élnek majd.
Mindez természetesen a vásárlóerő évtizedes növekedésének tudható be,
ezzel párhuzamosan pedig a szülők is többet költenek gyerekeikre – derül
ki a GfK Hungária kutatási eredményeiből. (Forrás: hvg.hu)
Drasztikusan lecsökkent a születések száma,
ezzel párhuzamosan viszont nő az átlagéletkor, vagyis a társadalom
elöregedése tovább folytatódik. A KSH adatai szerint a családok 35
százaléka gyermektelen, 34 százalékuknál egy gyermek van, míg a
kétgyermekes családok aránya 23 százalék, a 3 vagy több gyermeket
nevelőké pedig 8 százalék.
Azok a
gyerekek, akik megszülettek, minden bizonnyal magasabb életszínvonalon
élnek majd, mint a szüleik. A magasabb életszínvonal egyenes
következménye a vásárlóerő évtizedes növekedésének, ezzel párhuzamosan
pedig a szülők is többet költenek gyerekeikre. Ha mindehhez
hozzávesszük, hogy a családokban a gyerekszám csökken, az egy gyerekre
eső költés természetesen megnő. A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet
2007-es felmérése szerint a születéstől az egyetemi tanulmányok végéig
átlagosan 30 milliót költenek el egy gyermekre a családok, így évente
átlagosan 1,26 millió forintba kerül egy gyermek
nevelése.
Ebben az összegben nemcsak
a készpénzkiadások vannak benne, hanem összegezték a háztartási munka
becsült értékét is. Egy gyermek születése ugyanis alapvetően
megváltoztatja a háztartás költségvetési szerkezetét: bizonyos kiadások
csökkennek, viszont újak bukkannak fel. Mérések szerint egy gyermek
évente 288-417 ezer forintnyi árut (élelmiszert és tartós fogyasztási
cikket) fogyaszt el. A tág intervallumot a gyermekek száma magyarázza.
Legtöbbe az egykék kerülnek, az egy főre jutó költség a három vagy több
gyereket nevelő családban a fenti intervallum alsó szélén
mozog.
Egy új jövevény a család
mindennapjait, vásárlási-étkezési szokásait is megváltoztatja – derül ki
a GfK Hungária háztartások privát fogyasztását mérő ConsumerTracking
adataiból. Például az 5 évnél fiatalabb gyerekkel rendelkező háztartások
közel kétszer annyi mosóport vásárolnak egy személyre vetítve, mint a
gyermek nélküli háztartások, a legtöbbet pedig a 15-19 év közötti
gyermekkel együtt élő családok – mondta Dörnyei Otília, a GfK Hungária
ügyfélkapcsolati igazgatója.
Egy
gyermek érkezése megváltoztatja a szülők önmagukhoz és egymáshoz való
viszonyát. A szülőszerepben az egyik legjelentősebb változást az
eredményezi, hogy az „én” és az önmagunk fontossága háttérbe szorul, és a
„mi”, valamint a gyerek kerül a középpontba. Több társadalomkutatási
forrás is alátámasztja, hogy a megváltozott férfi szerepek azt
eredményezték, hogy a mai apák erőteljesebben részt vesznek gyermekeik
mindennapjaiban, mint akár az ő apáik generációja.
A gyermekes nők számára a legfontosabb érték a család,
annak minden pozitív és negatív hozadékával együtt. A mai magyar
társadalom konzervatív abban az értelemben, hogy a klasszikus női-férfi
szerepek még mindig fennállnak. Vagyis miközben a férfi fő feladata a
család anyagi jólétéről való gondoskodás, addig a nők legfőbb szerepe,
hogy gondoskodjanak a háztartás és a család
dolgairól.
A napfényes oldal mellett
azonban előfordulnak stresszes pillanatok, időszakok is. A többség úgy
érzi, hogy a családért több mindenről le kell mondania, csak az igazán
szükséges dolgokra tud pénzt kiadni. Az anyai szerepek között megjelenik
az állandó kompromisszum kötés is, és egyre gyakrabban fordul elő a
„soha nincs időm semmire” érzés.
2009-ben több mint minden ötödik gyerek olyan családban
élt, ahol nem volt aktív kereső. A keresők hiánya számos egyéb probléma
forrása is. Hazánkban a szegény gyerekek kétharmada a kistelepüléseken
él, s ez az adat várhatóan tovább nő a jövőben. Magyarországon 620 ezer
18 évnél fiatalabb él a szegénységi küszöb alatt, és ezen belül
mélyszegénységben nevelkedik legalább 2-300 ezer gyermek, de
pesszimistább számítások szerint számuk ennek duplája is lehet, attól
függően, mit nevezünk mélyszegénységnek. Vagyis a társadalom erősödő
kettészakadása a kisgyermek korban is érezteti hatását, sőt ott
kezdődik.