A II.
világháború kódfejtő központjának (Bletchley Park) több millió
dokumentuma lesz elérhető az interneten. (Forrás: Múlt-kor)

 Az évek óta érintetlenül álló
papírtömbök feldolgozását önkéntes alapon kezdték meg. A projekt
első  üteme körülbelül három évet vesz majd igénybe, ez idő
alatt az összes fellelhető iratot digitalizálni fogják. Simon Greenish,
az intézet vezetőjének elmondása szerint már régóta tervezték ezt a
fejlesztést, körülbelül öt éve került terítékre az ügy, de nem volt rá
elég anyagi forrásuk. A cél, hogy minden irat elérhető legyen bárki
számára. Greenish még azt is elmondta: „az archívum annyira hatalmas,
hogy nincs olyan ember, aki tudná, melyik irat mit
tartalmaz.”

A vezetők remélik, hogy a
munkálatok elkezdésével a Bletchley Park háborúban betöltött szerepét
jobban megismerhetjük. A háború ideje alatt a központ több mint 10 ezer
embert foglalkoztatott azzal a céllal, hogy a titkosított német
üzeneteket megfejtsék. Az előásott papírtömbök tartalmaznak olyan
szövegeket, hivatalos közleményeket, jegyzeteket, fotókat és térképeket
is, amelyek a háború kulcsfontosságú eseményeivel
kapcsolatosak.

„Több doboz kartonunk
van, tele mindenféle üzenetekkel. Az azonban a mi dolgunk lesz, hogy
összerakjuk, és megértsük ezeket. Találtunk egy olyan kartont, ami 4400
tonna Spanyolországba szállított higanyról szól. A többi üzenetből
próbáljuk megfejteni, vajon miért volt erre szükség, és hogy mi történt
valójában.” – tette hozzá az intézet vezetője.

Az archívumban fellehetők olyan dokumentumok is,
amelyek Spanyolországot, Svájcot és Svédországot korántsem olyan
közömbösnek mutatják be, ahogy azt eddig tudtuk. Világosan kiderül, hogy
ezek az országok között igencsak intenzív volt a
kapcsolat.

Az önkéntesek már a munka
megkezdésekor találtak egy kartont, ami a spanyol kettősügynökről,
Garbo-ról szól (eredeti nevén: Juan Pujol Garcia). Garbo-t sokan a II.
világháború legjobb kettősügynökének tartják, mert meggyőzte a nácikat
arról, hogy a szövetségesek a D-Day nevű akciójukat inkább Calaisnál,
mint Normandiánál hajtják végre.

Laura Seymour, a HP munkatársa elmondta, hogy cégük
2009 szeptembere után kereste fel a Bletchley Parkot. A vállalat sok
szkennert és munkaerőt adományozott, összesen 10 ezer dollárnyi értékben
műszaki szaktudást és segítséget nyújtott az egykori kódfejtő
központnak.

Az iratok többsége
jelenleg rosszul olvasható és nehezen hozzáférhető, ezért az archívum
egy fontos kutatóeszköz lehet. Az anyagok digitalizálása és egy
internetes adatbázis létrehozása számtalan lehetőséget biztosíthat: az a
kutatómunka, amely jelenleg több napot is igénybe vesz, néhány perc
alatt végrehajtható. Az adatbázis létrehozása egyúttal biztosítja a
nyomtatott példányok állagmegóvását is. A kódfejtő központ reméli, hogy
az új digitális archívum hamarosan egyedülálló múltba vezető kapuvá
válik.