Srebrenica történetét nem lehet lezárni mindaddig,
amíg a népirtás legfőbb felelősének tartott Ratko Mladić szabadlábon
van.
Tizenöt évvel ezelőtt
a Boszniai Szerb Hadsereg, akkori vezérkari főnöke, Ratko Mladić
vezetésével lerohanta az ENSZ által biztonságos övezetnek nyilvánított
Srebrenicát. Két nappal később, 1995. július 13-án megkezdődött az
elfogott több mint nyolcezer muzulmán férfi és fiú lemészárlása. A
holttesteket tömegsírokba földelték el, ahonnan a maradványokat később
kiásták és másodlagos sírokba szórták szét, hogy megnehezítsék a
nyomozást.
Az évforduló alkalmából
a budapesti Közép-európai Egyetemen működő OSA Archivum, amely az
emberi jogok megsértését, köztük a balkáni konfliktusban elkövetett
háborús bűnöket dokumentáló iratok egyik legnagyobb gyűjtőhelye,
kiállítást rendez a srebrenicai népirtás törvényszéki
rekonstrukciójáról, hogy valamennyiünket emlékeztessen a legszörnyűbb
bűncselekményre, amelyet a második világháború óta európai földön
elkövettek.
A Hágai Nemzetközi
Büntetőbíróság 1995. július 25-én emelt vádat Ratko Mladić ellen,
népirtással és a civil lakosság ellen politikai, faji és etnikai alapon
elkövetett bűncselekményekkel, egyebek mellett gyilkossággal és
megsemmisítéssel vádolva őt. Ellene azóta is nemzetközi letartóztatási
parancs van érvényben.
Tizenöt
évvel később azonban Ratko Mladić még mindig szabadlábon van és a
törvény keze képtelen őt utolérni. Mi, az OSA Balkán Archívumának
kezelői, különböző nemzetiségű archivisták és történészek, kurátorok és a
megemlékező kiállítás szervezői, tisztában vagyunk vele, hogy a
srebrenicai mészárlás története nem zárható le. Sem a hozzátartozók, sem
senki más, aki közvetlenül vagy közvetve érintett ebben a tragédiában,
nem nyugodhat, amíg az ügyben – legalább jogi szempontból – nem tesznek
igazságot. Ezért arra kérünk minden tisztességes embert, hogy mindaddig
ne térjen napirendre az ügy fölött, amíg a tömmeggyilkosságok fő
felelőse bírái elé nem kerül.