Az
önkormányzatokat eddig kötötte egy ötéves moratórium, de ezentúl szinte
egy tollvonással átadhatják iskoláik fenntartási jogát az egyházaknak. A
PSZ az Alkotmánybírósághoz fordult, mert félti a világnézeti
semlegesség elvét. Az önkormányzati szövetségek álláspontja nem
egységes. A problémák Horn Gyuláig és a vatikáni szerződésig nyúlnak
vissza. (Forrás: FN)

[…]

Az oktatási
statisztikák azt mutatják, hogy a 2008/2009-es tanévben az államilag
működtetett 2216 óvoda, 2081 általános iskola, 317 szakiskola, 412
szakközépiskola és 410 gimnázium mellett a különböző egyházak 134
óvodát, 183 általános iskolát, 24 szakiskolát, 28 szakközépiskolát és
103 gimnáziumot működtettek.

A
tanulólétszámot tekintve az óvodások 3,3, az általános iskolások közel 6
és a gimnazisták több mint 15 százaléka egyházi iskolába járt. Az
ezredforduló óta az állami oktatási intézmények száma folyamatosan
csökkent, az egyházi iskolák száma folyamatosan nőtt. Míg a 2001/2002-es
tanévben 3189 általános iskola volt például állami és 144 egyházi
kézben, addig az előző szám a tavalyi évre 2081-re csökkent, az utóbbi
183-ra nőtt.

A féket vették ki a
rendszerből

A trend várhatóan
folytatódik, hiszen egy törvénymódosítás lehetővé teszi a – számos
helyen aggasztóan eladósodott – települési önkormányzatoknak, hogy
átadják az általában legnagyobb finanszírozási terhet jelentő
iskolafenntartást az egyházaknak. Rétvári Bence, a Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az intézkedéssel
kapcsolatban arról beszélt, hogy „véget ér az egyházi intézmények
nyolcéves böjti időszaka: mostantól az együttműködés a kormány legfőbb
szempontja az egyházi iskolákkal, kórházakkal, szociális intézményekkel
kapcsolatban, és nem a működés megnehezítése”.

Az önkormányzatok eddig is átadhatták az iskolát
valamelyik – törvényben meghatározott – egyháznak, de a kiegészítő
normatívát az átadás után is öt éven át fizetniük kellett. A
törvényalkotó ezt a „féket” korábban azért építette be a jogszabályba,
hogy ne pillanatnyi finanszírozási zavar miatt döntsön az adott
képviselőtestület az iskolától való „megszabadulásra”. Mostantól viszont
azonnal lemondhatnak a fenntartás költségeiről, így ezek a közoktatási
intézmények az átadástól kezdve rögtön egyházi fenntartásba
kerülnek.

Világnézetileg nem
semleges

A Pedagógusok
Szakszervezete (PSZ) az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, azt kérve,
hogy a testület semmisítse meg a vonatkozó passzusokat. Galló Istvánné
az fn.hu-nak elmondta, hogy rögtön a törvény parlamenti megszavazása
után, levelet küldtek Sólyom Lászlónak, hogy ne írja alá a döntést, ám
sajnos megtette, ezért nyújtottak be keresetet az Ab-hoz. Kifejtette: a
legfőbb kifogásuk az, a jogszabály által sérül a tanulók és szülők azon
joga, hogy világnézetileg semleges iskolát válasszanak. Ez különösen a
kistelepüléseken okoz komoly problémát, ahol jellemzően csak egyetlen
iskola van, így ezeken a helyeken nincs választási lehetőség. A szabad
iskolaválasztás persze ott is adott, és átviheti a szülő a gyereket a
szomszéd faluba, de ezt nem mindenki teheti meg, ráadásul egy kis
településen már az is figyelemfelhívó, ha valaki nem hajlandó az egyházi
iskolába járatni a gyereket.

Az új
helyzet a pedagógusoknak is problémát jelenthet, mert az egyházi
iskolákban nem lesznek közalkalmazottak, ezért a felmentési idő és a
végkielégítés is hátrányosan változik számukra – sorolja a további
kifogásait Galló Istvánné. Az egyházi intézményben dolgozó
pedagógusoktól pedig elvárják a világnézeti elkötelezettséget, és ha
ennek nem felelnek meg, akkor a továbbiakban nem foglalkoztatják őket –
mutatott rá.

A szakszervezeti vezető
általánosságban is kifogásolja az új kormány azon gyakorlatát, hogy
számos törvény módosítását nem a minisztériumok terjesztik be a
Parlamentnek, hanem egyéni képviselői indítványként kerül a „kétharmad
elé”. Így viszont kikerülik az egyeztetéseket, például a reprezentatív
szakszervezetekkel. Így a PSZ sem tudott hozzászólni sem ehhez, sem más,
a közelmúltban a közoktatást érintő törvények
módosításához.

„Akkor kellett volna
tiltakozni, amikor Horn Gyula aláírta”

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke jónak tartja
az intézkedést. Gémesi György az fn.hu kérdésére emlékeztetett, hogy
semmi új nincs a törvényben. Eddig is átadhatták az iskolákat az
egyházaknak az önkormányzatok, most csak egyszerűsödött ez az aktus.
Mindez pusztán finanszírozási kérdés – véli Gödöllő polgármestere, aki
hozzátette, nem kell amiatt aggódni, hogy mostantól tömegesen kerülnek
át iskolák az egyházak kezébe. A szülőkkel, polgárokkal ezután is
konzultálnia kell a képviselő-testületeknek egy ilyen döntés
meghozatalakor, és az egyházak sem tudnak nagy számban átvenni
iskolákat. Erre nincs kapacitásuk – véli. Ami a tiltakozásokat illeti,
Gémesi úgy fogalmazott: „Akkor kellett volna tiltakozni, amikor Horn
Gyula aláírta a vatikáni szerződést.”

A Település Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)
viszont úgy véli nagyon is aggályos, hogy finanszírozási technikával
tereljük az önkormányzatokat afelé, hogy adják le az iskoláikat az
egyházaknak. Zonger Gábor főtitkár az fn.hu-nak úgy fogalmazott, „ki
kellene rakni a lapokat, pontosan meg kellene mondani, hogy mi az állam
feladata, felelőssége, és mi az egyházaké, az önkormányzatoké. Újra
kellene gondolni minden önkormányzatokat érintő
kérdést”.
Zonger arra is felhívta a figyelmet, hogy korábban
volt olyan javaslat is, hogy az állam venné át a nehéz helyzetben lévő
önkormányzatoktól az iskolákat, szerinte ezt is újra meg kellene
fontolni. Rámutatott azonban arra, hogy nem „csodaszer” a
fenntartóváltás. Volt már példa arra, hogy olyan menekülő útvonalakba
ugrott bele egy-egy önkormányzat, ami csak még nagyobb bajt csinált. Az
utóbbi években több oktatásszervező alapítványnak átadott iskoláról
lehetett hallani, ami aztán gyorsan becsődölt – emlékeztetett
Zonger.

„Az egyházi iskolák befogadó
intézmények”

Mohos Gábor, a Magyar
Katolikus Püspöki Konferencia titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a
katolikus egyház rendszerint olyan esetben veszi át egy településen az
egyetlen önkormányzati iskola fenntartását, ha ott egyébként az iskola
megszűnne és az átvétellel mind az önkormányzat, mind pedig a szülők
egyetértenek. Mohos visszautasítja azokat a vádakat, amely szerint az
egyházi iskolák megjelenése elősegíti a szegregációt, mert olyan
követelményeket szabnak a felvételnél, amelyeket a hátrányos helyzetű
tanulók családjai nem tudnak teljesíteni. Arra hívja fel a figyelmet,
hogy a katolikus iskolákra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az
egyéb intézményekre. Ez azt is jelenti, hogy semmilyen speciális
felvételi követelményt nem támaszthatnak, a hitéleti hovatartozást
kivéve.

„Megjegyzem, hogy az iskolák
általában ebben a tekintetben sem támasztanak speciális követelményt,
azaz nyitottak a más vallásúak vagy a nem hívők felé” – mondja Mohos,
aki hozzáteszi azt is, hogy egy „korábbi felmérésünk szerint a mi
intézményeinkben az országos átlagnál lényegesen magasabb a szociális
törvény szerint rászorulónak minősülő (három- és többgyermekes családból
származó) tanulók aránya”.

A
reformátusok szintén tiltakoznak a szegregációt erősítő vádak ellen. „Az
egyházi intézmények a történelmi múltban és a jelenben is befogadó
intézmények. A keresztyén történelmi egyházaktól távol áll a szegregáció
minden formája. A hátrányos helyzetű gyermekek létszáma jól mérhető a
kedvezményes étkeztetés és az ingyenes tankönyvellátás mértékén. Az
intézményeinkbe járó tanulók túlnyomó hányada ebbe a körbe esik. Az
esélyegyenlőség szempontjait a felvételnél, a tehetséggondozásnál, a
felzárkóztatásnál, az értelmi nevelésnél, a hitéleti nevelésnél, a
hazafias nevelésnél, a szociális ellátásnál egyaránt érzékenyen
figyelembe vesszük. Bízunk abban, hogy az egyházi oktatás, az oktatásban
részvevő gyermekek és szüleik esélyegyenlőségét is biztosítja a jövőben
a magyar állam” – állítja az Magyar Református Egyház Oktatásügyi
Irodavezetője.

Papp Kornél szerint a
PSZ kifogása sem állja meg a helyét, ugyanis, mint írta, számos példa
mutatja, hogy lehet biztosítani egyszerre a szabad iskolaválasztás
jogát, s azt a jogot is, hogy a szülő megválaszthatja gyermeke számára a
vallási, világnézeti elkötelezettséget. „A világnézeti semlegességgel
kapcsolatban az elmúlt két évtized gyakorlata alapján megállapítható,
hogy semlegesség nem létezik, ugyanis a keresztyén értékrendhez képest
az Isten létezését tagadó világkép sem nevezhető semlegesnek” – szögezi
le Papp Kornél.