Kerpen Gábor az áprilisi országgyűlési választások után Hoffman Rózsa államtitkár felkérésére elvállalta az Oktatási Hivatal (OH) elnökségét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének volt elnöke egy szakmai apparátus vezetője lett. Azt állítja, új posztján is védi majd a pedagógustársadalom érdekeit, nem áll át „a barikád túlsó oldalára”. (Pelle János interjúja a hvg.hu-n)

hvg.hu: Érdekvédőből egy hivatali apparátus elnöke lett. Milyen érzés volt átlépni a barikád másik oldalára?

Kerpen Gábor:Nem hiszem, hogy barikádokról kellene beszélni. Mielőtt elvállaltam volna a posztot, három dolgot gondoltam végig. Először azt, valóban másik oldal-e az ajánlott hely, és hogy mi a célja az oktatáspolitikának a jelenlegi kormányzat alatt. Végül felmértem, hogy a PDSZ elnöki feladatai, melyeket addig elláttam, átadhatók-e, és ha igen, hogyan. Arra jutottam, hogy nincs közvetlen kapcsolat a szakszervezeti és a hatósági munka között, így nem is lehet ellentét közöttük. Továbbá a hivatal elnökeként is elláthatom az oktatók védelmét. A jelenlegi oktatási kormányzat azt vallja, hogy jó és megbecsült pedagógusok nélkül nem tartható fenn színvonalas oktatás. A PDSZ-ben én pont ugyanígy gondolkodtam.

hvg.hu: Mivel foglalkozik az Oktatási Hivatal?

K. G.: Az OH kapocs az oktatási kormányzat és az oktatási intézmények között, a közoktatás területén, az óvodától az általános iskolán át a középiskolákig, illetve a felsőoktatási intézményekig. Az OH felügyeli, megfelelnek-e az intézmények az érvényes jogszabályoknak, mind szakmailag, mind pedig törvényességi szempontból. Az OH felelős azért is, hogy a diák ne vesszen el a közoktatásban, és azért is, hogy aki felsőoktatási intézménybe jelentkezik és megfelelően teljesít, azt fel is vegyék. Felelősek vagyunk a tankönyvek, az egyetemek és főiskolák akkreditációjáért is. A jelenlegi formában két és fél éve létezünk, de jogutódai vagyunk az Országos Képzési és Értékelési Vizsgaközpontnak, amit 1998-ban azért hoztak létre, hogy szakmai felügyeletet lásson el a közoktatásban. Munkatársaink nagyobb része a fővárosi központban dolgozik, de vannak regionális irodáink is.

hvg.hu: Milyen problémákat örököltek az elődeiktől és milyen elképzelésük van a felszámolásukra?

K. G.: A PDSZ elnökeként nagyobb jogosítványom volt arra, hogy az oktatáspolitikáról nyilatkozzam, mint most. Nem vehetem el Hoffmann Rózsa kenyerét, de az OH elnökeként is támogatom az új kormányzat programjának bizonyos elemeit. Ilyen például a pedagógusok életpályamodelljének kidolgozása és bevezetése. Szeretnénk szabályozott illetmény-előmeneteli rendszert bevezetni a pedagógusok számára, és ezzel párhuzamosan meghonosítani egy szakmai ellenőrző rendszert is.

hvg.hu: Eddig az iskolák maguk döntötték el, egy tanár jól dolgozik-e vagy sem. Miért hozzák most vissza a külső kontrollt? És milyen kompetenciái lesznek a szakfelügyelőnek? Kirúgathatja-e állásukból a tanárokat, úgy, mint egykor?

K. G.: Szóba sem kerül az olyasfajta, ideológiai jellegű kontroll, mint ami a nyolcvanas évek közepe előtt működött nálunk az oktatásban. A tanfelügyelőnek lehetősége sem lesz rá, hogy egyetlen óralátogatás után az oktató felelősségre vonását javasolja a munkáltatónak. A tanfelügyelet célja a segítő szakmai ellenőrzés lesz. Ez kiterjed az intézményre, úgy, ahogy ez most is működik. Ugyanakkor a pedagógus tevékenységét is értékelni fogják, de nem egy vagy két meglátogatott óra alapján. Elképzelésünk szerint figyelmet fordítanak majd a „hozzáadott pedagógiai értékre”, tekintettel az intézmény céljaira és körülményeire, azaz nem a pedagógus adminisztrációját vizsgálják majd. Egy biztos: a jelenlegi rendszer, melyben kizárólag az iskola minősítette a pedagógus munkáját, nem vált be, hiszen annak alapján küldtek el, vagy tartottak meg tanárokat, hogy kit olcsóbb alkalmazni. Felfogásunk szerint a pedagógusi teljesítmények belső és külső mérésére egyaránt szükség van, az OH az utóbbira vállalkozik majd.

[…]