Kötelező iskolakezdés hétéves korban, ingyenes, de az iskola tulajdonában álló tankönyvek az általánosban, a gimnáziumokban három idegen nyelv. Az érettségi előfeltétele 60 órányi társadalmi munka, kötelező lesz egy természettudományos tárgyból is záróvizsgát tenni – tartalmazza a közoktatási törvény most megjelent vitaanyaga. A tanárok munkáját szakértői bizottságok minősítenék, és a magasabb fizetéshez a pedagógusoknak is vizsgázniuk kell. (Joób Sándor, Index)

[…]

Pedagógus-életpálya

• A pedagógusok új előmeneteli rendszerének lényege, hogy a magasabb fizetést nemcsak a katedrán töltött időhöz, hanem minőségi követelmények teljesítéséhez kötnék. A különböző fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a háromévenkénti béremelési automatizmus is. Alapvetően átalakulna a (középiskolai) tanárképzés is, amely az orvos vagy jogászképzéshez hasonlóan osztatlan, hatéves képzés lenne. Az új pedagógus előmeneteli rendszert leghamarabb a 2012/2013-es tanévben vezetnék be. A már pályán lévő pedagógusokat először a 2017/2018-as tanév végéig minősítenék.
• Pedagógusjelölt – A tanárképzésben az óvópedagógusok és a tanítók képzési ideje négy év, a középiskola tanároké hat év. Az utolsó évet a tanárjelölt már nagyrészt az iskolában tölti. A pedagógusjelölti évben a hallgatók hallgatói munkadíjat kapnak, amely a mindenkori minimálbér legalább 90 százaléka.
• Gyakornoki időszak – A pályakezdő gyakornokok kötelező óraszáma tanítók és tanárok esetében 19 óra, óvodapedagógusok esetében 27 óra. Nem vállalhatnak túlórát, nem lehetnek osztályfőnökök. Alapbérük a mindenkori minimálbér 160 (óvodapedagógusok, tanítók), illetve 200 százaléka (szaktanárok). A gyakornoki fizetés lesz a viszonyítási alapja az életpályamodell felsőbb szintjein meghatározott bérnek. A pályakezdő szakasz 2-4 évig tart, és minősítő vizsgával zárul. Aki megfelelt a vizsgán, továbblép az életpálya következő szakaszába. Aki másodszorra sem felelt meg, nem léphet a pedagóguspályára, jogviszonya megszűnik.
• Pedagógus I. – Minden tanárnak kötelező ebbe a fokozatba továbblépni. Feltétele, hogy megfeleljen a gyakornokság lezárását jelentő minősítő vizsgán. Alapbére a gyakornoki fizetés 110 százaléka. Lehet osztályfőnök és vizsgáztató tanár. Legkorábban a fokozatban töltött 6., legkésőbb a 9. évben kell minősítő vizsgát tennie a Pedagógus II. fokozat eléréséhez.
• Pedagógus II. – Ennek elérése is kötelező minden pedagógusnak. Feltétele a legalább 8 éves pedagógusi gyakorlat, és a minősítés megszerzése. A Pedagógus II. fokozatot elérő pedagógus kezdő alapbére a gyakornoki fizetés 150 százaléka (a fokozaton belül 2-12 fizetési kategória lesz). A fokozatot elérő pedagógus lehet munkaközösség-vezető, vizsgaelnök, emelt szintű érettségiztető – ha rendelkezik szakvizsgával -, intézményvezető és mentortanár. Akik elérték a Pedagógus II. fokozatot, egyéves alkotói szabadságra pályázhatnak. Az alkotói szabadságon töltött idő munkajogi szempontból a fizetés nélküli szabadsággal azonos elbírálás alá esik, ideje alatt a pedagógusok állami ösztöndíjat kaphatnak. A Pedagógus II. fokozatban minimálisan 6 évet kell eltöltenie a pedagógusnak, ezután léphet a mesterpedagógusi fokozatba.
• Mesterpedagógus (Pedagógus III.) – Nem kötelező szint. Az érheti el, aki megszerezte a pedagógus-szakvizsgát, 14 éves pedagógusi munkaviszonya van, valamint megkapta a második minősítést. A fokozatot elért pedagógus legkisebb alapfizetése a gyakornoki alapfizetés 200 százaléka. A mesterpedagógus is kötelezhető többletfeladat ellátására. Ehhez a fokozathoz maximálisan 10 fizetési kategória tartozik.
• Tudóstanár – Ez sem kötelező. Ezt a fokozatot az érheti el, aki tudományos fokozattal rendelkezik és rendszeresen publikál, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, és megszerezte a második minősítést. A Tudóstanár minimális alapbére a Pedagógus I. alapbérének 220 százaléka. A tudóstanári fokozathoz maximálisan 10 fizetési kategória tartozik.
• Minősítő bizottságok – A tanárok munkáját háromtagú minősítő bizottságok értékelik, és ők adják ki a magasabb fokozatba lépéshez szükséges minősítést. A bizottság egyik tagja a megyei kormányhivatal oktatási osztálya által delegált szakértő, a másik a pedagógusképző intézmény oktatója, a harmadik pedig a fenntartó szándékait is képviselő intézményvezető, vagy az általa az intézményből kijelölt mesterpedagógus/tudóstanár.