Sok, történelemtanítással eltöltött tanév után igazi szakmai megújulást, felfrissülést jelent, hogy a történelemórák mellett „demokráciát” is taníthatok. (Eredeti terveink szerint agora-órának hívtuk volna ezt a harmadéves kurzust, de megszületésének pillanataiban nem terjesztettük az elnevezést elég hatékonyan, így maradt a hivatalos…) (Fehér Márta)

Lehetne agora-óra is – Szociális kompetenciák fejlesztése a Demokráciára nevelés tantárgyban (a cikk és a foglalkozásvázlatok letöltése pdf-ben)

Részlet a cikkből:

[…]

Ezt a tantárgyat az év harmadrészében modulként tanítjuk, heti három órában, teljes osztálynak, 25–28 gyereknek. A program ugyan azonos, de van eltérés a megvalósításában attól függően, hogy a nyelvi előkészítő évbe nálunk hetedikben kezdett osztály kerül-e vagy az öt évfolyamos képzésbe éppen belépő, „új” kilencedikesekkel indul-e a tanév, illetve ez a kurzus. Bizonyos tekintetben könnyebb a „régi” gyerekekkel, hiszen már két éve ismerem őket, követem az osztályközösség alakulását, az egyes gyerekek jellemzőit, fejlődését. Nehézséget az okozhat, hogy ekkorra már kialakultak a szerepek az osztályon belül (klikkek, perifériára kerültek), amiből nem könnyen lépnek ki a gyerekek, és ez gátolhatja az egymás előtti megszólalást. Kedvezőtlenül hathat a tanár-diák kapcsolat dinamikája is, ha éppen rosszabb periódusában van (a 14-15 éves, az iskolában már otthonosan mozgó kamaszokkal nem mindig felhőtlen a partneri viszony), mert harmonikus légkör hiányában kevés az esély a jó beszélgetésekre.

Nagy élmény az iskolába éppen belépő kilencedikesekkel oldottabb körülmények között elkezdeni dolgozni, jó látni nyitottságukat, Politechnikum iránti érdeklődésüket. Nagy felelősség viszont teljesen ismeretlen gyerekekkel személyüket is érintő, igazán mély, bizalmas beszélgetéseket kezdeményezni. Ilyen esetben „gyorsított ütemben”, az osztályfőnök és a többi szaktanár segítségére is támaszkodva próbálom megismerni a gyerekeket, erősségeiket, kommunikációs képességeiket, tanuláshoz való viszonyukat, kreativitásukat, motivációikat. A jól alakuló közös munka nagyon támogatja az osztályközösség kialakulását, az elfogadó és befogadó légkör megerősödését.

A tantárgytematika (lásd a Függelékben) a gyakorlatban „kerettantervként” működik, az egyes témákra fordított időt, a feldolgozás mélységét az adott osztály kérdései, érdeklődése, igénye, a tanár pedagógiai megfontolásai befolyásolják. „Nyitott” tananyagra van szükség abban az értelemben is, hogy a korszerűség, aktualitás megőrizhető legyen, hiszen csak ebben az esetben számíthatunk a diákok személyes bevonódására. Az órákon törekszünk az elméleti tudnivalók és a gyakorlatias megközelítésére, a tevékenység+központú feldolgozás megfelelő arányaira.

[…]